"Kérem, ne feledjék, hogy döntéseink milliók sorsát fogják érinteni, azoknak méltányosnak kell lenniük és figyelembe kell venniük az polgárok érdekeit" - mondta Putyin, aki először szólalt meg a nyilvánosság előtt az Oroszországban komoly vihart kavaró kérdésben.

Az orosz elnök szerint a nyugdíjreform bevezetésekor kiegyensúlyozottan, óvatosan, az eltérő élethelyzeteket figyelme véve kell eljárni és az új jogszabály rendelkezéseinek "emberi léptékűnek" kell lenniük.

Felelősségteljes, évtizedekre előre látó cselekvésre szólított fel.

Putyin konkrét változtatásokat nem javasolt a törvénytervezettel kapcsolatban, a TASZSZ hírügynökség szerint az orosz vezető feltehetően szerdán fejti ki részletesen álláspontját a nyugdíjreformmal kapcsolatban.

A nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó kormányzati terveket Dmitrij Medvegyev kormányfő június 14-én, a labdarúgó világbajnokság nyitónapján terjesztette elő. Az elképzelés szerint a korhatárt a nőknél 2034-ig 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 2028-ig 60-ról 65 évre emelnék fel.

Oroszországban - még a Szovjetunióban - 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. A reformmal szemben - a szovjet korszakban elért szociális vívmányokhoz való ragaszkodás mellett - sokakban az kelt felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál eléri a jelenlegi várható élettartam határát.

A tervezett intézkedések hatására mind Putyin, mind a kormányzó Egységes Oroszország támogatottsága megcsappant. Több nagyvárosban tiltakozó megmozdulások voltak és a változások ellen népszavazást kezdeményeztek.

A korhatár emelését a parlament alsóháza, az Állami Duma július 19-én első olvasatban elfogadta, de az intézkedés mellett egyedül az Egységes Oroszország voksolt, az összes többi parlamenti párt nemmel szavazott. A dumában a szabadságukról idő előtt visszatérő képviselők augusztus 21-én rendkívüli vitanapot tartottak.