Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
325.15
bux:
143779.38
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Genova, 2018. augusztus 16.A European Space Imaging által 2018. augusztus 16-án közreadott műholdkép az A10-es autópálya leszakadt hídjáról Genova közelében augusztus 15-én. Az előző nap bekövetkezett baleset halálos áldozatainak száma 42-re nőtt. A hídomlás körzetében lévő házakból mintegy 630 embert kellett kimenekíteni. (MTI/EPA/European Space Imaging)
Nyitókép: MTI/EPA/European Space Imaging

Megvan, mi okozhatta a genovai tragédiát

A genovai autópályahíd először meghajlott, s ezt követően omlott össze - közölte Roberto Ferrazza a katasztrófa okait vizsgáló olasz minisztériumi bizottság elnöke a sajtóval a vizsgálat első eredményeiről adott nyilatkozatában. Hozzátette, hogy a szerkezet leszakadásához vélhetően több tényező együttes hatása vezetett.

Ferrazza, Liguria tartomány közmunkaügyi tanácsosa vezeti az olasz infrastrukturális és közlekedési tárca által felállított vizsgálóbizottságot, amelynek tagjai vasárnap végezték az első helyszínelést a genovai híd roncsainál.

Vasárnap esti közlése szerint a jelenlegi adatok arra utalnak, hogy a Morandi-híd összeomlását

  • egy feszítőkábel elszakadása okozhatta,
  • vagy a szerkezet egyik betontalpának meglazulása, esetleg elmozdulása.

Olasz sajtóinformációk szerint a híd közeli biztonsági kamerák is a híd tartókábeleinek elszakadását rögzítették.

Ferrazza véleménye szerint

a híd először "elfordult, meghajlott és utána omlott le".

Elmondta, ezt bizonyítja, hogy a híd vasbeton elemei zuhanás közben 180 fokos szögben megfordulva értek földet. Azt mondta, hogy a híd kilencedik pillére feletti ferdekábel szakadhatott el, ami a hídtest, majd ugyanennek a pillérnek is omlását okozta. Ha viszont a híd betontalapzatától indult az omlás, akkor ez először szintén a kábelt szakította el, majd a pillért dönthette le. A szakértő szerint az esetleges "szakadást" az 51 éves híd elavultsága, az időjárás okozta szennyeződés - például a tenger közelsége miatti sólerakódás -, valamint az utóbbi években megnövekedett járműforgalom is okozhatta.

A Morandi-hídon évente több mint 25 millió gépjármű haladt át - a harminc évvel ezelőtti forgalom négyszerese.

A hídomlás áldozatainak száma már 43-ra emelkedett.

A vizsgálóbizottság vezetője kijelentette, hogy a híd veszélyességére korábban semmi nem utalt.

A hidat használó autósok szerint ez nem felel meg a valóságnak: a sajtóban közölt beszámolóik szerint köztudott volt, hogy a híd "recseg és mozog", az autósok akárhányszor átkeltek a hídon, alig várták, hogy a végére érjenek.

A hídomlás okait és felelőseit kereső Francesco Crozzi genovai főügyész az olasz sajtóban hatalmas tragédiának nevezte a történteket. Hozzátette: az emberek biztonságát nem lehet magántársaságokra bízni.

Korábban Beppe Grillo, az olasz kormányt vezető Öt Csillag Mozgalom (M5S) alapítója, aki maga is genovai lakos, követelte az olaszországi autópályák újbóli államosítását. Danilo Toninelli infrastrukturális és közlekedési miniszter, az M5S politikusa a Corriere della Sera című napilapnak hétfőn szintén a sztrádák állami kézbe való visszahelyezését szorgalmazta a biztonság és az állami bevételek növelésére. Az olasz kormány ezzel egy időben elindította a hidat üzemeltető olasz autópálya-társaság koncessziós jogának visszavonását.

Olaszországban a mintegy 6500 kilométer hosszú sztrádahálózat szakaszait majdnem kivétel nélkül magánkézben levő társaságok üzemeltetik a római közlekedési tárcától kapott koncesszió értelmében. A sztrádahasználat majdnem mindenhol fizetős, az üzemeltetők a bevétel mintegy felét fordítják karbantartásra. A leomlott genovai hidat üzemeltető Autostrade per l'Italia társaság koncessziós joga 2047-ben jár le.

Címlapról ajánljuk

Elemző: hosszú ideje lappangó feszültség robbant ki Franciaországban

Csaknem 400 iskola maradt zárva Franciaországban, miután az oktatási körülmények és a finanszírozás miatt kezdődött diáktüntetések országszerte erőszakos összecsapásokba torkolltak. Soós Eszter Petronella politikai elemző, Franciaország-szakértő az InfoRádióban elmondta: komoly témák és komoly „játékosok” vannak most a politikai színpadon, nagy a tét a választások előtt.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Jelentős céláremelések és felminősítések érkeztek szeptemberben a magyar részvényekre. A Mol megítélését a kedvező energiapiaci környezet javította, az OTP-nél viszont a magasabb árfolyamvárakozások mellett az orosz jelenlét kockázata is előtérbe került. A Richter elemzői lefedettsége bővült, a Magyar Telekomra pedig optimistább lett az egyik nagy nemzetközi bankház. A kisebb papíroknál vegyesebb a kép: volt, ahol a gyengébb eredménykilátások jelentős célárvágást hoztak, másutt a friss vállalati számok után is kitartottak korábbi értékelésük mellett az elemzők. Az alábbiakban összegezzük, milyen célárváltozások és ajánlások érkeztek a magyar részvényekre szeptemberben. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×