A legújabb eset a múlt héten történt, az agyonlőtt állatot egy út szélén találták meg a sziget Malajziához tartozó részén - írja a Qubit.hu

Mivel a négy év körüli hím elefántborjú agyarai a helyükön voltak, így nem valószínű, hogy orvvadászok végeztek az állattal, inkább

a környékbeliek számolhattak le a terményeiket pusztító, olajpálma-ültetvényekre betörő állattal.

A hatóságok nyomozást indítottak az ügyben, és a boncolás megállapította, hogy az állat halálát a hasa jobb oldalába fúródó golyó okozta, amely roncsolta a vékonybeleket, és heveny belső vérzést váltott ki.

Emberi beavatkozás

Malajziában óriási területeket borít be az esőerdő, amely nyüzsgő élővilágnak ad otthont, köztük olyan fajoknak, mint az elefántok, az orangutánok és a tigrisek.

Az elmúlt évtizedekben azonban jelentősen csökkent több ritka faj egyedszáma, már csak azért is, mert természetes élőhelyükből egyre többet foglal el az ember.

Titokzatos halálesetek

Májusban hat törpeelefántot találtak holtan malajziai pálmaolaj-ültetvényeken. Testükön nem volt külsérelmi nyom, a természetvédelmi őrök mérgezésre gyanakodtak, az állatok valószínűleg a műtrágyából ehettek.

Egy másik, júliusi esetben a csapdába esett fiatal állatot állatvédők kiszabadították, sebeit fogságban gyógyítgatták, de a Sapa nevű állat július elején elpusztult, vélhetően a sebek bakteriális felülfertőződése miatt.

Júniusban egy nemzeti parkban pusztult el egy fiatal felnőtt és egy négyéves elefántborjú. Haláluk pontos okát nem sikerült tisztázni, de valószínű, hogy köze volt a nem megfelelő tartási körülményekhez. A malajziai Sabah, ahol a furcsa esetek történnek:

Az események előzményei közé tartozik, hogy az észak-borneói Sabah államban márciusban komoly gondot okozott egy mintegy húsz egyedből álló törpeelefánt-csorda érkezése. Az állatok 11 falu környékén pusztították a termőföldeket, és okoztak egyéb károkat is az embereknek. Akkor felmerült a törpeelefántok átköltöztetése is, de az túl költséges megoldás lenne.

Ökológiai sivatagot hagy maga után az olajpálma

A törpeelefántok „kártevővé” válása jellegzetes példa arra, amikor az ember-állat konfliktus abból fakad, hogy a korábban természetes élőhelyeknek számító területek egyszer csak mezőgazdasági területté válnak.

Malajzia a világ pálamolaj-termelésének egyharmadát állítja elő, és az egyik legfontosabb kozmetikai összetevő és élelmiszer-ipari alapanyag nagy részét éppen Sabah államban termelik. Az ültetvényeseknek időről időre további hektárezreket kell kivágniuk az őserdőből, hogy újabb olajpálmákat ültessenek, a haszonnövény ugyanis alig tíz évig tartja a minőséget, utána rohamosan romlani kezd.

Az olajpálma-ültetvények ráadásul tökéletesen kimerítik a vékonyka trópusi erdőtalajt, ökológiai sivatagot hagynak maguk után.

Némi bizakodásra ad okot, hogy a világ pálmaolaj-termelésének 90 százalékát szolgáltató Indonézia és Malajzia már töri a fejét, hogy a monokulturális gazdálkodás mellett hogyan lehetne megállítani a veszélyeztetett fajok eltűnését a szigeten. A Borneó szíve kezdeményezés lényege, hogy védett folyosókat alakítanak ki a földek között. A WWF malajziai csoportja erről már októberben megállapodott a sabahi erdőgazdálkodási hatósággal, de a jelek szerint ez egyelőre nem sok hatással volt az elefántok életére.