Tovább nőtt, és megközelítette a 25 százalékot az úgynevezett migrációs hátterű lakosság aránya Németországban tavaly a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szerdai adatai szerint.

A Destatis meghatározása szerint az a németországi lakos tartozik a migrációs hátterű emberek közé, aki nem német állampolgárnak született, vagy akinek legalább egyik szülője nem szerzett német állampolgárságot születésével.

A hivatal adatai szerint 2017-ben a 81,740 milliós lakosságból 19,258 millióan tartoztak ebbe a csoportba, ami 4,4 százalékos, 815 ezer fős növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A migrációs hátterű lakosság aránya 23,6 százalékra emelkedett a 2016-ban regisztrált 22,5 százalékról.

A migrációs hátterű lakosság három legfontosabb származási országa Törökország, Lengyelország és Oroszország.

A nem migrációs hátterű lakosság aránya 77,5 százalékról 76,4 százalékra csökkent. Ez 62,482 millió embert jelent, ami 0,8 százalékos, 507 ezer fős csökkenés éves összevetésben. A 19,3 millió migrációs hátterű németországi lakos többsége, 13,2 millió fő nem Németországban született, vagyis bevándorló. Számuk mintegy 560 ezerrel nőtt egy év alatt.

A migrációs hátterű lakosság többsége, 51 százaléka német állampolgár.

A török származásúak 2,8 millió fővel a teljes csoport 14 százalékát teszik ki, a lengyelek 2,1 millióan vannak, ami 11 százalékot jelent, az oroszok pedig 1,4 millióan, ami a migrációs hátterű lakosság 6 százaléka. Jelentősebb, egymillió fő körüli csoportot alkotnak még a kazahsztáni és a romániai származásúak is - áll a Destatis jelentésében.