eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Brüsszel, 2018. május 15.Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter nyilatkozik a sajtónak az Európai Unió brüsszeli Európa-épületében, ahol részt vett a Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezette német-francia-brit-iráni négyoldalú külügyminiszteri találkozón 2018. május 15-én. (MTI/AP/Olivier Matthys)
Nyitókép: Olivier Matthys

Az Európai Uniót bírálta az iráni külügyminiszter

Az Európai Unió nem tesz eleget az Irán atomprogramját korlátozni hivatott többhatalmi megállapodás fenntartása érdekében - jelentette ki vasárnap Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter.

Az Egyesült Államoknak a szerződésből történt kilépésével Irán lakosságának elvárásai nőttek az EU-val szemben, hogy az atomalkuval járó előnyök a perzsa ország számára megmaradjanak.

A jelenlegi helyzetben azonban az egyezmény európai támogatása nem elegendő

- mondta Zaríf a Teheránban tartózkodó Miguel Aries Canete energiaügyi uniós biztosnak.

Canete két napig tárgyalt iráni tisztségviselőkkel az egyezménybe foglaltak fenntartásának lehetőségeiről. Nyugati újságíróknak azt mondta, hogy az atomalkut meg kell őrizni, nehogy egy újat kelljen létrehozni.

"Üzenetünk világos. Ez a nukleáris megállapodás működik"

- szögezte le.

Az iráni külügyminiszter azonban nehezményezte azt, hogy bizonyos európai vállalatok kivonulhatnak az Iránnal folytatott együttműködésből, ami viszont egyáltalán nem összeegyeztethető az EU-nak az egyezmény betartására vonatkozó kötelezettségvállalásával.

Ezzel szemben Ali Motahhari, a teheráni törvényhozás első házelnök-helyettese a nap folyamán korábban azt mondta, hogy a kormány elégedett az EU-s partnerekkel folytatott megbeszélésekkel. Európa világosan elhatározott abban, hogy megmutassa: független Amerikától - fogalmazott. Hozzátette: az erre tett európai lépések egyelőre "elfogadhatóak".

Canete az első nyugati vezető, akit Teheránban fogadtak azóta, hogy az Egyesült Államok felmondta a Teherán, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország által 2015-ben megkötött atomalkut, amelyben Irán vállalta, hogy a nemzetközi szankciók fokozatos feloldása fejében csökkenti az urándúsítást.

Washington elrendelte a már feloldott szankciók újbóli életbe léptetését is,

amelyek külföldi vállalatokat - közöttük európai cégeket is - érintenek.

A szerződés felmondása és a szankciók jelentette fenyegetés jelentős pénzügyi kockázatot hordoz az Iránba beruházni kívánó cégek számára, és súlyos következményekkel fenyegeti az iráni gazdaságot.

Az Európai Bizottság pénteken elindította az úgynevezett blokkoló rendelet aktiválását célzó folyamatot, hogy kivédje az amerikai szankciók által az Iránba beruházni kívánó európai cégekre gyakorolt területen kívüli hatást. Ez elsősorban az Egyesült Államoktól kevéssé függő kis- és középvállalatok számára lesz kedvező - emlékeztetett szombaton Cantene.

Az európai vezetők ígéretet tettek a szerződés fenntartására és az uniós cégeket védelmező intézkedések meghozatalára, de több európai vállalat - így a francia Total és a holland Maersk - már jelezte, hogy csak akkor marad Iránban, ha kifejezett mentességet kap a fél év múlva teljes egészében újból életbe lépő büntetőintézkedések alól.

Az Irán és az EU közötti kereskedelem értéke mintegy 20 milliárd euró, export és import egyaránt. Az unió többségében - 90 százalékban - kőolajat vásárol Irántól, amelyet elsősorban Spanyolországba, Franciaországba, Olaszországba, Görögországba, Hollandiába és Németországba szállítanak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×