Úgy tűnik, a Trump-kormányzat nem akarja hagyni, hogy Európa tovább kereskedjen Iránnal, miközben Washington felmondta az iráni atomprogramot erősen korlátozó nemzetközi szerződést. Iránnal több nagyhatalom állapodott meg arról, hogy a nukleáris fegyver gyártáshoz szükséges urándúsítás leállításáért cserébe kereskedhet.

Donald Trump elnök múltheti döntése, hogy az Egyesült Államokat kilépteti az egyezményből így elméletileg és jogi értelemben azt jelenti, hogy az alku még él Irán, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína között. Csakhogy Trump új külügyi tanácsadói jelezték: nem nézik jó szemmel, ha szövetségeseik tovább üzletelnek Teheránnal.

„Az európaiak meg fogják érteni, az az érdekük, hogy velünk tartsanak”

– mondta a héjaként ismert John Bolton a CNN-nek. A nemzetbiztonsági tanácsadó kérdésre válaszolva azt mondta: „Lehet, hogy szankciókat vezetnek be az európai cégek ellen. Mindez kormányaik viselkedésétől függ”.

Az Irán ellen a múlt héten ismét bevezetett amerikai szankciók nemcsak Teheránt büntetik, hanem megtiltják a hozzáférést az egész amerikai bank- és pénzügyi rendszerhez azoknak a cégeknek, amelyek az Iszlám Köztársasággal kereskednek.

Az, hogy Washington mennyire ellenségnek tartja iránt alátámasztják Mike Pompeo új külügyminiszter szavai: ő arról beszélt, hogy az atomalku hatálya idején Iránban keletkezett vagyont „rosszindulatú befolyás terjesztésére használták a Közel-Keleten”. Pompeo sem zárta ki, hogy Iránnal kereskedő európai cégek ellen szankciókat vezessenek be – emlékeztet a Guardian című lap. „Teljesen világosak az érvényben lévő szankciós szabályok” – mondta Pompeo a Fox tévében, arra utalva, hogy nem fogják elnézően alkalmazni azokat.

Európai vezetők többször kérték Trumpot, hogy ne rúgja fel az atomalkut,

majd miután ezt megtette azt mondták: Amerika nélkül is fenn akarják tartani a megállapodást Teheránnal.

Most előfordulhat, hogy megalázó módon az erős szövetséges álláspontjuk feladására kényszerítheti őket, miközben a jövőben szigorú védővámokkal sújthatja acél- és alumínium termékeiket is. Különösen nagy az aggodalom Franciaországban, ahol a Total energiacég 5 milliárd dolláros szerződést kötött az iráni földgáz kitermelésére. A francia székhelyű Airbus repülőgépgyártó pedig – egy szintén több milliárd dolláros ügylet keretében – megkezdte az első gépek leszállítását Iránnak. Közben a német Volkswagen autógyártó kocsikat ad el az Iszlám Köztársaságban.

Az új berlini amerikai nagykövet ezért a múlt héten szokatlanul keményen fogalmazott: az Iránnal üzletelő német cégek azonnal állítsák le ilyen tevékenységüket. Egyes európai illetékesek azt mondták: meg kell védeniük Európa gazdasági szuverenitását. Irán pedig közölte: ha Amerika kilépése ellenére a többi aláíró tartja magát az alkuhoz, akkor Irán sem rúgja fel azt.