A franciák többsége (55 százalék) negatívnak, 45 százaléka pedig pozitívnak ítéli meg az egy évvel ezelőtt elnökké választott Emmanuel Macron politikáját. Azt viszont a megkérdezettek 73 százaléka elismeri, hogy az államfő elmúlt egyéves tevékenysége teljesen megfelel a választási kampányban megígért programjának.

A párizsi politikatudományi kutatóközpontnak (CEVIPOF) az Ipsos közvélemény-kutatóintézettel, a Le Monde című napilappal és a Jean Jaures alapítvánnyal közösen készített tanulmánya arra világít rá, hogy a hagyományos francia politikai berendezkedést Emmanuel Macron elnökké választása hosszú távra robbantotta szét, így az ellenzéki térfélen, sem a hagyományos jobb- és baloldalon, sem a radikális pártoknál jelenleg nincs nála népszerűbb és hitelesebb politikus, és elődjeinél, Francois Hollande-nál és Nicolas Sarkozynál is népszerűbb az államfő.

A franciák elsősorban Emmanuel Macron szociális politikájával (munkanélküliség, egészségügy, oktatás, adópolitika), tekintélyelvű irányításával és a bevándorlás kezelésével elégedetlenek, a reformok (munkajog, vasút) terén, a külpolitikában és a terrorizmus elleni küzdelemben viszont sikeresnek ítélik meg.

Az április 25. és május 2. között 13 540 francia választópolgár megkérdezésével készült reprezentatív felmérés legfőbb tanulsága, hogy az elnökválasztási kampányban a magát se nem jobbra, se nem balra soroló, centrista programot hirdető

Emmanuel Macront a franciák egy 0 és 10 közötti skálán 6,7-es besorolással egyértelműen jobboldali elnöknek tartják.

Személyes kvalitásait, energiáját, modern politikáját és elnöki tekintélyét a franciák többsége elismeri, ugyanakkor politikája a megkérdezettek 76 százaléka szerint a könnyebb helyzetben lévőknek kedvez, és csak 16 százalékuk látja úgy, hogy valamennyi francia jobban él mint egy évvel ezelőtt.

A Le Monde című napilap kommentárja azt emeli ki, hogy annak ellenére, hogy a 2017. május 7-i elnökválasztás második fordulójában 66 százalékkal elnökké választott Emmanuel Macronra a választók egy jelentős része csak azért szavazott, hogy feltartóztassa Marine Le Pent, a Nemzeti Front jelöltjét, a rá szavazók 56 százaléka továbbra is támogatja politikáját.

Az elnök saját szavazótábora, a Köztársaság Lendületben támogatói 93 százaléka elégedett az elnök politikájával, a centrista Modem 66, a jobbközép Köztársaságiak 51 százaléka, a szocialistáknak pedig 41 százaléka támogatja Macront. A legnegatívabban a radikális baloldalon, a Lázadó Franciaország választói (78 százaléka) és a radikális jobboldali Nemzeti Front tábora (85 százaléka) ítéli meg az elnök elmúlt éves tevékenységét, azaz az elemzők szerint Macronnak sikerült megtartania magát a centrumban.

A franciák 66 százaléka elégedetlen Emmanuel Macron bevándorlási politikájával, 70 százalékuk szerint a nyugdíjrendszert az elnök nem tudja megőrizni,

72 százalék szerint romlik az egészségügy helyzete, 78 százalék szerint nem javul a franciák vásárlóereje és 78 százalékuk szerint nem csökkennek a társadalmi egyenlőtlenségek.

A megkérdezettek 63 százaléka szerint viszont jó irányba megy a francia külpolitika, 60 százalék elégedett az elnök európai uniós politikával, 57 százalék szerint a terrorizmus elleni küzdelem is sikeres, és 50 százalék szerint a közélet működése is javult.

A franciák a munkanélküliség elleni küzdelem kérdésében a legmegosztottabbak, 49 százalék elégedett, 51 százalék pedig nem, hasonló eredményt mutat a közoktatási reform és a közbiztonság helyzete is.

Emmanuel Macronnak sikerült magáról kialakítania azt az arculatot, hogy ő a reformok elnöke. A franciák 50 százaléka úgy ítéli meg, hogy Emmanuel Macron komolyan gondolja Franciaország megreformálását és sikerülni is fog neki, 37 százalékuk szerint nem fogja elérni a céljait, és 18 százalék szerint nem is akar igazából reformálni. Azt viszont a megkérdezettek 73 százaléka elismeri, hogy Macron elmúlt egy évi politikája teljesen megfelel a választási kampányban megígért programjának.

A beindított változások közül a franciák az egy hónapja sztrájkokat előidéző vasúti reformmal elégedettek a leginkább, amelyet 1995 óta egyetlen kormánynak sem sikerült végigvinnie.

Ezenkívül támogatják a lakhatási adó eltörlését és a glifozát hatóanyag tartalmú növényvédő szerek betiltásának szorgalmazását. Leginkább a munkára rakódó járulékok emelkedésével, a vidéki utakon a korábbi óránkénti 90-ről 80 kilométerre történő sebességkorlátozással, a vagyonadó reformjával és a lakhatási támogatások csökkentésével elégedetlenek.

A franciák a kormány módszereit illetően is nagyon visszafogottak. A megkérdezettek 49 százaléka szerint túl sok a reform és lassabban kéne azokat végrehajtani, 13 százalékuk szerint viszont gyorsabban kéne haladni a reformokkal, míg 38 százalék elégedett a jelenlegi ritmussal. A franciák 55 százaléka szerint a kormány túlságosan tekintélyelvű és nem hagy elég időt az egyeztetésekre, míg 15 százalék szerint nem elég határozott a kormány fellépése, 30 százalék szerint pedig Macron megfelelő kompromisszumot talált "a tárgyalás és a gyorsaság" között.

A tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy Emmanuel Macronnak az is kedvez, hogy nincsen hiteles kihívója az ellenzéki térfélen.

A franciák a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont látják a legerősebb ellenzéki politikusnak, de csak 14 százalékuk gondolja azt, hogy jobb elnök lenne mint Macron. A radikális jobboldali Marine Le Penről is a megkérdezettek 14 százaléka gondolja ezt, Laurent Wauqiez, a jobbközép Köztársaságiak elnöke a franciák 8 százaléka szerint lenne jobb elnök mint Macron, a szocialista Olivier Faure-ban pedig alig 4 százalék bízik.