Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor ügyes sakkhúzása a két Korea közötti nyitás fejezetévé emelte a Phjongcsangi téli olimpiát. Az esemény alkalmából kulturális csereprogramok indultak és az észak-koreai vezető dinasztia tagjai közül elsőként délre látogatott Kim húga.

Ezzel párhuzamosan enyhült az egymást katonai csapással fenyegető - és Dél-Koreával szövetséges – Egyesült Államok és Phenjan viszonya. Trump amerikai elnök és Kim májusi személyes találkozóját már gőzerővel szervezik.

Mindeközben Dél-Koreában komoly reményeket fűznek ahhoz, hogy új korszak kezdődik a megosztott nemzet történetében. A Korea Times című déli lap ugyanakkor figyelmeztet, hogy egyelőre nem kell túl sokat várni.

Washington és Szöül is fenntartja ugyanis a nyomást, és az északiak elleni szankciókat, hogy rákényszerítsék a Kim-rezsimet nukleáris és rakétaprogramja feladására.

Trump ismét megjegyezte, hogy az északiak addig nem juthatnak előnyökhöz, amíg nem szerelik le az atomarzenált.

Ennek ellenére helyi szinten a dél-koreai városok vezetői – a közelgő helyhatósági választások kampánytémájaként – egyre többet beszélnek az északiakkal tervezett csereprogramokról, és közös fejlesztési projektekről.

Ganvon tartomány – a téli olimpia otthona – például már most aktívan keresi a lehetőségeket és versenyzőket küld a Phenjanban, júniusban tartandó Ari Sport Kupára. Egy másik tartomány a hagyományos koreai épületek megóvását célzó projektet akar indítani az északiakkal. A főváros, Szöul pedig közös sportfesztivált akar rendezni Phenjannal.

A távlati tervek között szerepel a két ország közötti vasútvonalak újbóli összekötése, kikötők és ipartelepek építése.

Mindeközben azonban a két Korea vezetői egy olyan helyen találkoznak, ahol a nap minden órájában szó szerint farkasszemet néznek egymással katonáik – a határon átfutó Panmindzson faluban.

Mintaro Oba volt amerikai diplomata szerint a Korea-csúcs fontossága nem a konkrét megállapodásokban, hanem abban rejlik, hogy milyen hangulatot teremt majd. „Egy sakkjátszma első lépésének kell tekinteni, amely megalapozza majd a Trump-Kim csúcs előtti várakozásokat” – mondta.

És hogy mik a várakozások? Mún dél-koreai elnök szeretné elérni, hogy Amerika hivatalosan békét kössön az északiakkal, hogy egyikük se tudja fokozni a feszültséget a félszigeten. Kim Dzsong Un pedig azt akarja megmutatni, hogy képes hatni Amerikára, miközben a világ felé jóindulatúként próbál feltűnni.

A kérdés - mint ahogy azt már korábban felvetették elemzők – az, hogy a felek meg tudnak-e állapodni a „nukleáris leszerelés” értelmezéséről például arról, hogy ez milyen gyorsan történjen meg, és hogy cserébe mit adjon fel az Egyesült Államok a Koreai-félszigeten.