eur:
395.56
usd:
364.84
bux:
65525.66
2024. március 19. kedd Bánk, József
Brüsszel, 2018. március 22.Theresa May brit miniszterelnök érkezik az Európai Unió tagállamai kétnapos állam- és kormányfői csúcstalálkozójának első napi ülésére Brüsszelben 2018. március 22-én. (MTI/EPA/Julien Warnand)
Nyitókép: JULIEN WARNAND

EU-csúcs: az Unió bekeményített Oroszországgal szemben

Az uniós vezetők szerint "nagyon valószínű", hogy Oroszország a felelős az angliai mérgezésért.

Az európai uniós állam- és kormányfők szerint "nagyon valószínű", hogy Oroszország a felelős Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya angliai megmérgezéséért - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtök este az uniós vezetők csúcstalálkozóján.


Az uniós vezetők egyhangúlag elfogadott nyilatkozata szerint az "egyetlen észszerű magyarázat", hogy az orosz vezetés áll az idegméreggel elkövetett, március 4-i támadás mögött - írta Tusk a Twitteren.

A közös nyilatkozatot még nem tették közzé, ezen információk alapján azonban az elfogadott szöveg jóval "keményebb", mint az európai uniós külügyminiszterek által hétfőn elfogadott álláspont,

amelyben az állt, hogy az EU "rendkívül komolyan veszi a brit kormány értékelését, miszerint valószínűleg Oroszország felelős a történtekért".

Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. A férfi korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, és tíz éven át dolgozott a brit külső hírszerzésnek. Az Egyesült Királyság álláspontja szerint Szkripalt és lányát idegméreggel próbálták meggyilkolni, amiért Oroszország a felelős. A moszkvai vezetés ezt visszautasította. Az ügy egyre inkább elmérgesedett, a vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát.

Az idegméreggel átléptek egy vörös vonalat az EU-nál

Hosszú távú problémák megvitatása és azonnali kezelést igénylő válságok kezelése egyaránt napirenden van az EU28-ak csúcstalálkozóján - írja a BruxInfo. Az EU dilemmája, hogy megállapítsa-e Oroszország felelősségét a Salisbury-i idegméreg-támadásban. Új szankciókról azonban egyelőre nincs szó.

Másfél nap alatt széles időhorizontot ölelnek majd fel az EU28-ak vezetői szokásos márciusi összejövetelükön, amelyen a gazdasági és monetáris unió jövőjén kívül többek között az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi viszály, a brit kormány által a Kremlnek tulajdonított angliai idegméreg-támadás és a rendkívül ellentmondásosnak ígérkező EU-török találkozó is napirenden lesz.

De a lista ezzel még korántsem teljes: a vezetők foglalkoznak majd az európai szemeszter elnevezésű gazdaságpolitikai ciklussal, a digitális cégek megadóztatásával, egy beszámoló erejéig a menekültügyi rendszer reformjának állásával, a Nyugat-Balkánnal, a Brexittel, és a 19 eurózóna tag pénteken Emmanuel Macron kezdeményezésére még külön csúcstalálkozót is tart majd.

A pogramot eleve sűrűre tervezték, azzal azonban nem számoltak, hogy az aktualitások még erre is rátesznek majd egy lapáttal.

Egy korábbi orosz kém és lánya ellen nemrég Nagy-Britanniában idegméreggel végrehajtott támadásnak óriási visszhangja volt, mivel a második világháború óta először fordult elő, hogy tiltott vegyi fegyvert vetettek be Európában.

Az EU27-ek már hétfőn külügyminiszteri szinten maradéktalan szolidaritásukról biztosították Londont, ám nem mentek el odáig, hogy Moszkva számlájára írják a kegyetlen akciót, ahogy azt a brit kormány lényegében tette. A Salisburyben történt esemény a csúcson elfogadandó zárókövetkeztetésekben is nagy hangsúlyt és teret kap.

Nevük mellőzését kérő EU-források szerint a brit kormány már elkezdte az oroszok felelősségére utaló bizonyítékok megosztását az uniós partnerekkel, illetve más csatornákon keresztül is folyik a tájékozódás. Orosz részről visszatérően cáfolták, hogy a Kremlnek bármilyen köze is lenne a rendkívül súlyos incidenshez.

Tusk az állam- és kormányfőknek írt levelében fontosnak nevezte az EU, a tagállamok és a NATO együtműködése révén az ellenállóképesség növelését a vegyi, biolgiai és nukleáris kockázatokkal és fenyegetésekkel szemben.

Oroszország korántsem az egyetlen nemzetközi partner, amellyel az Európai Unió mostanában konfliktusba keveredett.

A vezetők türelmetlenül várják majd a Washingtonból érkező híreket, ahol Cecilia Malmström, kereskedelmi biztos egy utolsó kísérletet tesz arra, hogy az USA mentesítse az acél- és alumíniumimportra kivetett büntetővámok alól az EU-t. Az erről szóló amerikai törvénymódosítás éppen március 23-án lép elvileg hatályba, amikor a vezetők még Brüsszelben lesznek. Ha a Trump-kormányzat nem hátrál, az EU28-ak várhatóan nem gördítenek akadályt a válaszlépésekre, amelyeket a Bizottság néhány napja ismertetett.

Az orosz és az amerikai téma mellett a Törökországhoz fűződő kapcsolatokról is szó lesz a csütörtöki csúcsvacsorán mégpedig annak apropóján, hogy március 26-án, hétfőn Várnában találkoznak az EU hivatalos képviselői a török elnökkel. A vitának ebben a szakaszában a görög és a ciprusi vezető kér majd szót, hogy felhívja a figyelmet a Ciprus körüli nemzetközi vizeken zajló török erődemonstrációkra. Az EU részéről az EU-török migrációs megállapodás végrehajtására és a terrorizmus elleni együttműködésre kívánják helyezni a hangsúlyt a ritka találkozón.

A migráció és vele együtt a kötelező menekültkvóták kérdése csak szőrmentén kerül szóba a másfélnapos összejövetel elején, amikor Bojko Boriszov, a soros EU-elnökséget adó Bulgária miniszterelnöke referál majd az előző csúcstalálkozókon hozott döntések végrehajtásáról.

A tagállamokat megosztó téma júniusban tér majd vissza a vezetők asztalára.

A pénteki második nap már Theresa May nélkül, 27-es körben ülnek majd tárgyalóasztalhoz az állam- és kormányfők, hogy egyfelől áttekintsék a brit kilépésről folyó tárgyalások állását, és másfelől elfogadják a jövőbeni kapcsolatok kereteinek kitárgyalására szolgáló iránymutatásokat (lényegében a tárgyalási mandátumot).

A hétfői tárgyalási fordulót kvetően számottevő előrelépésről számoltak be a felek, mert Michel Barnier uniós főtárgyaló szerint sikerült megegyezni a kilépés feltételeinek hozzávetőlegesen a 85 százalékáról, ideértve az európai polgárok jogait és a pénzügyi rendelkezéseket. Spanyolország azonban hírek szerint még további biztosítékokat szeretne Gibraltár ügyében.

A Brexit után az eurózóna 19 tagállama is külön leül majd Emmanuel Macron kezdeményezésére, hogy a gazdasági és pénzügyi unió további mélyítéséről beszéljen.

Ismerve a téma kényes jellegét, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a fokozatosság elvét követve egyelőre csak két kérdés körül kívánja bonyolítani a vitát. Mindenekelőtt arról, hogy a valutauniónak szüksége van-e fiskális eszközökre, és ha igen, azok milyen célokat szolgáljanak? Továbbá, az eurózóna pénzügyi eszközeit az EU-büdzsén belül vagy azon kívül hozzák létre?

A másik téma, ami ezzel összefügg azt a kérdést járja körbe, hogy mit tehetnek még a tagállamok a költségvetési fegyelem és a szerkezeti reformok megerősítése érdekében. A vitáról nem fogadnak el következtetéseket, az egy hosszabb folyamatba illeszkedik.

Tusk eltökélt szándéka, hogy júniusban a vezetők között politikai megállapodás jöjjön létre a gazdasági és pénzügyi unió mélyítésének következő lépcsőfokairól, a bankunió kiteljesítéséről, az Európai Bankszanálási Alapot megtámogató pénzügyi védőhálóról és az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) Európai Valutaalappá történő transzformálásáról.

Napirenden lesz még a Nyugat-Balkán (május 17-én Szófiában külön csúcsot rendeznek), az európai költségvetési és gazdaságpolitikai ciklus, szociális témák, illetve a digitális szektorban érdekelt cégek méltányos adóztatása, amire szerdán terjesztett elő javaslatot az Európai Bizottság.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×