"Az Európai Bizottság hamarosan - nagy valószínűséggel még a nyár kezdetéig - javasolni fogja az uniós tagállamoknak a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal" - közölte Hahn.
A biztos szerint Macedónia és Albánia lakói is megérdemelnek egy határozott európai perspektívát. Mint mondta, mindkét ország fontos reformokat hajtott végre a múltban, s ezzel jogosulttá vált erre a lépésre. Albánia például "sokat tett a szervezett bűnözés elleni harcban" - mutatott rá Hahn.
Albánia 2014 óta, Macedónia pedig már 2005 óta tagjelölti státussal rendelkezik.
Az Európai Bizottság február 6-án közzétett bővítési stratégiájában elképzelhetőnek nevezték Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását. Ezzel összefüggésben Hahn elmondta: ez pusztán egy javasolt dátum, s nem garancia. "Ugyanakkor arra bírja a nyugat-balkáni államokat, de az EU-t is, hogy komolyan foglalkozzon a csatlakozással, amely már évek óta kilátásba van helyezve" - tette hozzá.
"Elengedhetetlen viszont, hogy teljesülnie kell minden politikai, gazdasági és jogállami feltételnek. A 2025-ös időtávlat pozitív motivációs nyomást teremt a térségben" - emelte ki Johannes Hahn. Szerinte a csatlakozási tárgyalások egy olyan folyamat, amely erős eszközt ad az Európai Uniónak, hogy a Nyugat-Balkánon tartósan elindulhassanak a jogállamiság és a versenyképes gazdaság megteremtését szolgáló folyamatok.
A nyugat-balkáni országok - Szerbia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Koszovó - integrációja érdekében az EU fokozott erőfeszítésekre hajlandó - írja a Die Welt; nem utolsósorban azért, mert Oroszország, Törökország és Kína is egyre nagyobb befolyásszerzésre törekszik a régióban.
Mindenekelőtt Magyarország, Ausztria, Lengyelország és Olaszország sürgeti a nyugat-balkáni államok mielőbbi felvételét az Európai Unióba.
