Tanács-Mandák Fanni, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa az InfoRádióban azt mondta, Olaszországban általában két tétje is van a választásoknak: először is az, hogy kié lesz a kormányzóképes többség, a másik azonban az, hogy mikorra lesz képes felállni az új kormány. „A 2013-as legutóbbi parlamenti választások után is két és fél-három hónapig tartott, amíg egy nagykoalíciós kormány fel tudott állni” – mondta az elemző. 

A Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa szerint „bizonytalansági faktor” alakulhat ki Olaszországában, hiszen a tavaly októberben elfogadott új választási törvény szerint bonyolítják le a március 4-i választásokat. Továbbá a pártoknak nem kell hivatalosan miniszterelnök-jelöltet állítaniuk, így automatikusan a nyertes párt első embere kerülhet a kormányfői székbe.

„Hivatalosan Silvio Berlusconi nem lehet miniszterelnök-jelölt a jogerős bírósági ítélete következtében”– tette hozzá Tanács-Mandák Fanni, aki azt is mondta, egyelőre még a strasbourgi bíróság ítélet is várat magára az adócsalási ügyben.

A választásokat megelőző utolsó felmérések szerint egyik párt sem fog többséget szerezni sem a képviselőházban, sem a szenátusban. A jobbközép koalíció – a Hajrá Olaszország, az Északi Liga, az Olasz Testvérek és egyéb jobboldali, valamint jobbközép pártok szövetsége – azonban 10 százalékkal vezet mind az Öt Csillaghoz, mind a balközép koalícióhoz képest.

Berlusconi azonban egészen biztosan nem szeretné, ha az Északi Liga vezetője, Matteo Salvini lenne a miniszterelnök-jelölt.

Többször felmerült a kampány során mind az Öt Csillag, mind az Északi Liga politikusinál, hogy kivezetnék az eurót az országból, de ezt a tervüket már elvetették, és igyekeztek inkább Európa-párti hangokat megütni az elmúlt hetekben.

Az elemző hozzátette, továbbra is jelentős az évszázadokra visszatekintő észak és dél ellentét Olaszországban: a kulturális különbségek egy része csökkent, azonban a gazdasági elelmaradottság továbbra is jelen van a déli régióban. A pártok többségénél ezért is szerepel Dél-Olaszország félzárkóztatása, de az egész országot érintő 130 százalékot meghaladó államadósság, államháztartási hiány,  munkanélküliség megoldása, illetve a kisvállalkozások támogatása is fontos célkitűzés. 

„Történtek arra vonatkozó elemzői számítások, hogy az egyes ígéretek milyen költségvonzattal járnának, és gyakorlatilag az ötven milliárd eurótól a csillagos égig tart”– mondta Tanács-Mandák Fanni.