Az Európai Bizottság 2017 végén jelentette be, hogy három, addig kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgált kérdésben bírósághoz fordul.

Ez a menekültkvótákról szóló döntés elutasítása, a civil és a felsőoktatási törvény. Ez utóbbi kereset csütörtökön érkezett meg az Európai Bíróságra.

Az Európai Bizottság pere Magyarország ellen gyakorlatilag egy rutineljárásnak számít. Előtte a kötelezettségszegési eljárás előzte meg, és ennek az eljárásnak a harmadik szakaszában az Európai Bizottság miután nem tudott dűlőre jutni a magyar kormánnyal a felsőoktatási törvényt illetően, úgy döntött, az Európai Bíróságra bízza, hogy hozzon ítéletet - mondta Gyévai Zoltán, a BruxInfo főszerkesztője az InfoRádiónak. Hozzátette, a következő hónapokban fog az Európai Bíróság foglalkozni az üggyel.

Először a bíróság kijelöli azt a bírói csoportot, amelyik ítéletet hozz majd a felsőoktatási törvény kapcsán, lesznek meghallgatások, ahol a magyar kormány és bizottság részéről szólalhatnak fel, illetve lesz egy főtanácsnoki indítvány, vagyis egy véleményezés, amit a bíróság vagy figyelembe vesz, vagy nem.

Ezt követően születhet meg az ítélet, azonban nem lehet tudni, hogy gyorsított eljárásban hozzák-e majd meg a döntést. Gyévai szerint, ha a rutineljárásnak az idejéből indulunk ki, akkor azt lehet mondani, inkább az a valószínű, hogy

az év vége előtt nem lesz döntés.

A BruxInfo főszerkesztője elmondta, hogy ha a bíróság a bizottságnak ad igazat, akkor

nem lesz szó pénzbüntetésről, hanem a Európai Bíróság a törvény módosítására kötelezi a kormányt.

Hozzátette, hogy Magyarországnak körülbelül 10 pere lehet az Európai Bizottsággal, a brüsszeli testületnek továbbá körülbelül 100 hasonló eset lehet más uniós országokkal szemben is.