Tokió befagyasztotta a javait 19 olyan cégnek, amelyek pénzügyekkel vagy szén- és ásványbányászattal, -szállítással foglalkoznak, és amelyeket az Egyesült Államok már eddig is büntetőintézkedésekkel sújtott. A szállítással foglalkozó cégek között vannak olyanok, amelyek észak-koreai munkások külföldre szállításában vesznek részt.

Egy tokiói külügyminisztériumi szóvivő azt mondta: Japán a lépéssel demonstrálni akarja eltökéltségét Phenjan megbüntetésére, tekintettel arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pénteken megvitatja az Észak-Korea okozta válság állását.

Japán összesen már 103 észak-koreai cég és szervezet, valamint 108 magánszemély vagyonát fagyasztotta be, vagy saját büntetőintézkedései keretében, vagy a BT határozatainak eleget téve. Ötvenhat szervezetet és 62 személyt egyoldalúan sújtott Tokió.

Szuga Josihide, a kormány főtitkára elmondta: Japán fenntartja a nyomást Észak-Koreán, hogy megoldódjon mind az elrabolt japánok ügye, mind pedig az észak-koreai nukleáris és rakétaprogram leállítása. Észak-Korea azért rabolt el japánokat, hogy kémek kiképzéséhez - a japán nyelv és szokások oktatásához - használja őket.

Japán szerint észak-koreai ügynökök legalább 17 embert raboltak el annak idején. Észak-Korea 13 ember elrablását ismerte el, és megengedte 2002-ben, hogy öten közülük hazalátogassanak. Mind az öten Japánban maradtak. A többi nyolc emberről azt állítja Phenjan, hogy meghaltak, de a halálukat alátámasztó bizonyítékokkal nem szolgált. Az elraboltak családtagjai nem adták fel a reményt, hogy az ő hozzátartozóik is kiszabadulnak.