A boszniai háború idején elkövetett népirtásért életfogytiglani börtönre ítélte Ratko Mladićot a hágai nemzetközi törvényszék. A boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokát a srebrenicai mészárlásért és Szarajevó ostromáért is felelősnek mondták ki. Srebrenicában több mint hétezer bosnyák férfit és fiút gyűjtöttek össze és gyilkoltak meg a Ratko Mladic vezette boszniai szerb csapatok, Szarajevó ostroma alatt pedig több mint tízezer civil vesztette életét.

"Szükség volt erre az ítéletre, mert nélküle a háború emlékezete politikailag és társadalmilag feldolgozatlan maradna. A megbékélési folyamat zajlik, ha megnézzük a délszláv államok mai viszonyát, vannak neuralgikus pontok, például Szerbia nem ismeri el Koszovót, de a gazdasági és az államközi kapcsolatok rendeződőben vannak. A társadalom és az egyén szintjén ez problematikusabb, hiszen azok a generációk, amelyek a háborút átélték és áldozatok voltak, például a Srebrenicai Anyák, ők nyilván mindig másképp fognak emlékezni" - mondta a hágai döntés várható következményeiről Juhász József délszláv-szakértő az InfoRádióban.

Az ELTE docense úgy látja, amegbékélés messze nem befejezett, egyenetlen és nem visszafordíthatatlan, de folyamatban van. Úgy becsüli, hogy nagyon sok idő kell hozzá, hiszen például a német-francia viszony esetében is évtizedekre volt szükség.

"A háborút megszenvedő lakosság esetében pedig a maximum az, hogy egy idő után egyre kevesebbet beszélnek róla, de például a Srebrenciai Anyák biztosan nem fognak megbékélni, és ez érthető is egy ilyen szörnyű háború után" - mondta Juhász József.