Ha ma milliók vonultak az utcákra, holnap még többeknek kell - mondta az ellenzéket vezető Henrique Capriles a csütörtöki folytatást bejelentve.

Az ellenzékhez közeli Meganalisis közvélemény-kutató intézet szerdán

országosan 6 millióra tette a Nicolás Maduro elnök kormánya ellen tiltakozók számát,

mintegy 2,5 millióan a fővárosban, Caracasban vonultak fel.

Egy 17 éves tüntető diákot fejbe lőttek a fővárosban, egy 23 éves egyetemista lányt pedig a nyugati San Cristóbalban lelőttek. Az ügyészég azt közölte, hogy vizsgálatot indított a gyilkosságok ügyében, amelyek elkövetésével az ellenzék a Maduro elnökhöz lojális fegyveres bandákat vádolja. A rezsim egyik magas rangú tisztségviselője ugyanakkor bejelentette, hogy a békésnek mondott tüntetők megölték a Nemzeti Gárda egyik katonáját a fővároshoz közeli San Antonio de los Altosban. Ezzel már kilencre emelkedett az áprilisi tüntetések halálos áldozatainak száma.

A rendőrség könnygázzal igyekezett szétoszlatni a felvonulókat. Caracasban a rohamrendőrök mindent bevetettek annak érdekében, hogy a város különböző részeiből érkező menetek ne egyesülhessenek. A hatóságok azt közölték, hogy több mint 400 embert vettek őrizetbe.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter washingtoni sajtóértekezletén elítélte a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépést.

"Aggodalommal figyeljük, hogy Maduro kormánya megsérti saját alkotmányát, és nem engedi, hogy az ellenzék a hangját hallassa vagy megszervezze a venezuelai nép hangjának kinyilvánítását" - mondta Tillerson.

Szerdai megmozdulásaikon a tüntetők előrehozott választásokat követeltek, valamint a négy éve hivatalban lévő szocialista államfő egyre diktatórikusabb rendszerének felszámolását.

• Madurót 2013-ban hat évre választották meg, Hugo Cháveznek, a venezuelai szocializmus rákbetegségben elhunyt létrehozójának utódaként.
• Maduro szerdán erőszak szításával vádolta a tüntető ellenzéket. Előzőleg, a hét elején bejelentette a Nemzeti Gárda félmillió civil tagjának felfegyverzésére vonatkozó tervet, amelyet azonnal elítéltek jogvédő szervezetek és az Amerikai Államok Szövetsége.
• Az újabb venezuelai tüntetéseket az elnökhöz hű legfelsőbb bíróság március 30-ai döntése váltotta ki, amellyel megpróbálta minden hatalmától megfosztani az ellenzék által uralt parlamentet, de a hazai és nemzetközi tiltakozások hatására meghátrálni kényszerült. A venezuelai parlament elnöke, Julio Borges kedden arra szólította fel a fegyveres erőket, hogy "tartsák magukat" az alkotmányhoz, engedjék békésen tüntetni az ellenzéket.
• A hatalmas olajtartalékokkal rendelkező latin-amerikai ország a belpolitikai krízis mellett súlyos gazdasági és élelmezési válsággal is küzd: az alapvető élelmiszerek 68 százalékából hiány van a boltokban, miközben az infláció megfékezhetetlenné vált. A parlament március közepén humanitárius válsághelyzetet hirdetett ki.