Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Nagy a baj - veszélyben a repülőterek és az atomerőművek

A brit biztonsági szolgálatok terrorveszélyre figyelmeztették a brit repülőtereket és atomerőműveket, és a biztonsági intézkedések fokozására szólították őket, mert nőtt az elektronikus biztonsági rendszereiket fenyegető veszély - értesült a The Telegraph című brit lap.

Az újság azt írja vasárnap internetes felületén, hogy a biztonsági szolgáltok az elmúlt 24 órában többször adta ki figyelmeztetést. A hírszerzés azt feltételezi, hogy a terroristák kifejleszthettek olyan módszereket, amelyekkel úgy tudnak robbanóanyagot elrejteni a hordozható számítógépekbe (laptop) és mobiltelefonokba, hogy a repterek biztonsági átvilágítási rendszere ne észlelje őket.

A The Telegraph ezzel összefüggésbe emlékeztet arra, hogy két héttel ezelőtt terrorveszélyre hivatkozva az amerikai és brit hatóságok megtiltották több közel-keleti és észak-afrikai országból az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába tartó utasok számára, hogy mobiltelefonnál nagyobb elektronikus eszközöket - laptopokat, táblagépeket stb. - vigyenek fel kézipoggyászként a repülőgépek fedélzetére.

A lap szerint a hatóságok attól is tartanak, hogy hackerek megpróbálják kijátszani az atomerőművek biztonsági rendszereit is. Kormányilletékesek arra figyelmeztettek, hogy terroristák, külföldi kémek és "hacktivisták" megkísérlik kihasználni az atomipari létesítmények internetvédelmének sebezhetőségét.

A The Telegraph szerint az amerikai hírszerzés emberei arra figyelmeztettek korábban, hogy terrorcsoportok - köztük az Iszlám Állam dzsihadista szervezet is - olyan eljárásokat fejleszthettek ki, amelyek révén a laptopokba és más elektronikai eszközökbe rejtett pokolgépek láthatatlanná válnak az reptéri biztonsági rendszerek számára. Feltehetően azáltal tudtak "áttörést" elérni ebben, hogy beszereztek a kísérletezéshez szükséges reptéri átvilágító berendezéseket. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szakemberei megvizsgálták, hogyan lehet robbanóanyagot elhelyezni a laptopok akkumulátorjaiba úgy, hogy közben be lehessen őket kapcsolni. Arra jutottak, hogy ez nem kivitelezhetetlen.

Nagy-Britanniában továbbra is a második legmagasabb készültségi fokozat van érvényben, amely a hivatalos meghatározás szerint súlyos terrorfenyegetettséget jelent, és azt tükrözi, hogy a brit biztonsági szolgálatok megítélése szerint jelentős valószínűséggel lehet számítani terrortámadási kísérletre brit területen. Ezt a készültségi fokozatot a brit kormány 2014 augusztusában léptette életbe, azzal az indokkal, hogy az Iszlám Állam tevékenysége közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára.

Március 22-én a Khalid Masood nevű férfi bérelt járművével nagy sebességgel a gyalogosok közé hajtott a Westminster híd zsúfolt járdáján, amelyen 250 méter hosszan végiggázolt, majd a kocsiból kiszállva a parlament kerítése előtt halálra késelt egy rendőrt. Ezután lőtték le a parlamentnél járőröző rendőrök. A lelőtt merénylővel együtt öten haltak meg, és ötvenen sérültek meg a támadásban, néhányan közülük súlyosan. A Scotland Yard szerint Masood valószínűleg egyedül cselekedett.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×