Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Pásztor István: a lehetőségek éve volt 2016

A lehetőségek évének nevezte a 2016-os esztendőt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Magyar Szó című újvidéki napilap hétvégi számának adott interjújában.

A magyar kormány támogatásával létrejött a vajdasági gazdaságfejlesztési program, és az első évben sikerült kiépíteni annak működőképes, átlátható, a magyar és a szerb jogrendnek is megfelelő pályázási rendszerét - idézte fel.

Pásztor István kiemelte: "nemzetpolitikai értelemben jelentős, hogy nekünk sikerült a határon túli közösségek közül elsőként kidolgozni egy gazdaságfejlesztési koncepciót, és megszerezni hozzá a magyar kormány bizalmát és támogatását. A hároméves fejlesztési program első évét tudjuk most magunk mögött, sikeres év volt". Hozzátette: a program visszaigazolta, hogy a vajdasági magyar közösségnek van egy fejlesztésekre kész vállalkozói rétege.

"Több mint 2900 jelentkező volt eddig, 15 pályázatot zártunk le, nyolcvan százalék feletti a sikeres pályázók aránya" - ismertette a VMSZ elnöke, majd úgy folytatta: jövőre az idei forrásoknak a negyvenszerese áll majd rendelkezésre.

A gazdaságfejlesztési programra a magyar kormány eleinte 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget, így a hitelek és a vissza nem térítendő támogatások összege már meghaladja a 65 milliárd forintot. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, a turizmusra, valamint a kis-és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezik, a cél pedig a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, illetve visszafordítása.

Pásztor István szerint az elvándorlás általános közép-kelet-európai jelenség, sőt világjelenség. "Ahol megélhetési gondok vannak, nincs elég munkalehetőség, onnan máshova mennek el az emberek, máshol keresnek lehetőségeket. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt a folyamatot lassítsuk, megállítsuk, visszafordítsuk. Akik elmentek, nem úgy mentek el, hogy soha többé nem akarnak visszajönni. Segítenünk kell azokon is, akik itt kívánnak maradni, ezáltal megteremtve a lehetőséget a visszatérésre" - részletezte.

A legnagyobb délvidéki magyar párt vezetője rámutatott, hogy a gazdaságfejlesztési program mellett jövőre több jelentős befektetés, felújítás is megkezdődhet, illetve befejeződhet. Ezek közül a szabadkai zsinagóga, a Szent Teréz-székesegyház és a tanítóképző épületének felújítását, a vajdasági Tanyaszínház állandó épületének befejezését és a doroszlói kegyhely kialakítását emelte ki a politikus.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×