"Nem lesz alkalmi törvénykezés, amely egyszerre alkalmazhatatlan és alkotmányellenes" - mondta a köztársasági elnök, utalva arra az ellenzéki javaslatra, amely törvénnyel tiltaná be a teljes testet elfedő fürdőruha, a burkini viselését nyilvános helyeken.

A terrorizmusnak a demokráciára jelentett fenyegetéséről rendezett párizsi konferencián Francois Hollande úgy vélte, hogy a közbiztonságra hivatkozva Franciaország nem engedhet a jogállamiságból, és nem korlátozhatja a szabadságjogokat.

Az elnök ezzel egyértelműen az ellenzéknek és azon belül is elődjének, Nicolas Sarkozynek válaszolt, aki a július 14-i, 87 áldozatot követelő nizzai iszlamista merénylet óta a burkini betiltásához hasonlóan több olyan javaslatot is megfogalmazott a "franciák jobb védelmére", amelyekhez alkotmánymódosításra lenne szükség.

"Az alkotmányos elvek nem jogi csűrés-csavarások" - üzente az államfő elődjének, aki maga használta a kifejezést, amikor alkotmánymódosítást igénylő terrorellenes intézkedéseket követelt.

Nicolas Sarkozy korábban elítélte "a jogi csűrés-csavarásokat", az alkotmányosságra való hivatkozásokat, miközben szerinte "kíméletlen háborút kellene vívni azon dzsihadisták ellen, akik Franciaországra támadnak".

Cannes-ban jelent meg először július 28-án az az önkormányzati rendelet, amely megtiltotta a fürdőzést a város strandjain azoknak, akik "nem a szekularizációnak és a jó erkölcsöknek megfelelő öltözéket viselnek". Ezt követően további harminc, többségében jobboldali vezetésű tengerparti település döntött hasonló jellegű intézkedésről, ami heves politikai vitát váltott ki országos szinten. A tiltást a jobboldal vezető politikusai mellett Manuel Valls szocialista kormányfő is támogatta, kormányának több női tagja viszont ellenezte. Végül a legfőbb közigazgatási bírósági szerv, az Államtanács a burkinitilalmat arra hivatkozva függesztette fel, hogy az ellentétes a szabadságjogokkal.

"A szekularizáció elvében semmi nem áll szemben az iszlám gyakorlásával Franciaországban, ha az tiszteletben tartja a törvényt" - mondta az elnök. "Hogy az iszlám tud-e úgy alkalmazkodni a szekularizációhoz, ahogy azt előtte megtette a katolicizmus, a református vallás, a zsidóság? Az én válaszom az, hogy igen, egyértelműen igen" - tette hozzá Francois Hollande az állam és egyház szigorú szétválasztását kimondó, 1905-ben elfogadott törvényt megelőző időszakra utalva.

"A kérdés ugyanakkor a köztársaság számára is felmerül: készen áll-e befogadni egy olyan vallást, amely több mint egy évszázaddal ezelőtt még nem volt várható, hogy ilyen mértékű lesz? Arra is az a válaszom, hogy igen, egyértelműen igen" - folytatta az államfő.

Franciaországban az elmúlt másfél hónapban három olyan dzsihadista merényletet hajtottak végre, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet vállalt magára. Közülük a legtöbb áldozattal a július 14-i nizzai támadás járt, amelyben 87-en vesztették életüket. Tavaly 147-en haltak meg iszlamista terrorcselekményekben az ország területén. Miután a terrortámadások miatt heves közéleti vita folyik a muzulmánok és az iszlám szerepéről a társadalomban, Francois Hollande megjegyezte, hogy az iszlamista terrorizmus első számú áldozatai maguk a muzulmánok.

"Mielőtt hozzánk elértek, a dzsihadisták a saját vallásukat támadták meg. A muzulmánok mindenhol az iszlamisták áldozatai. Így van ez Franciaországban is, ahol a halottak és a sebesültek között is látjuk, hogy a muzulmánok megfizetik a sarcot a terrornak" - fogalmazott Francois Hollande.

A köztársasági elnök elmondta: nem fogja hagyni, hogy Franciaország arculatát "tovább rombolják a következő hónapokban vagy években", ami elemzők szerint egyértelműen arra utal, hogy Francois Hollande indul a jövő évi elnökválasztáson, jóllehet ezt hivatalosan még nem jelentette be.