Az Insa közvélemény-kutató intézet adatai szerint a CDU-val nagyobbik koalíciós partnerként 2006 óta együtt kormányzó szociáldemokraták (SPD) a szavazatok 28 százalékára számíthatnak vasárnap.

Ez ugyan jelentős visszaesés a legutóbbi, 2011-ben tartott Landtag-választáson elért 35,6 százalékhoz képest, de az SPD még így is nagy fölénnyel szerezheti meg az első helyet. Viszont meglehet, hogy a koalíció elveszíti a többséget a schwerini Landtagban.

A második helyen a Mecklenburg-Elő-Pomerániában újonc - 2013-ban alapított - AfD végezhet a szavazatok 23 százalékával.

Angela Merkel pártja 2011-ben addigi története legrosszabb eredményével, 23 százalékkal a második helyen végzett. Az Insa felmérése alapján a CDU vasárnap újabb történelmi mélypontra zuhanhat, 20 százalékos eredménnyel a harmadik helyre szorulhat.

A Baloldal a szavazatok 15 százalékát szerezheti meg, a 2011-es 18,4 százalék után. A Zöldek támogatottsága 8,7 százalékról 6 százalékra csökkenhet. A széles körben neonácinak tartott és tartományi törvényhozási képviselettel kizárólag Mecklenburg-Elő-Pomerániában rendelkező Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) a 2011-es 6 százalék után 2 százalékot szerezhet, így nem lépi át az 5 százalékos bejutási küszöböt és a schwerini Landtagból is kiesik.

Az előző Landtag-választást az euróövezeti államadósság-válság legsúlyosabb szakaszában, 2011 szeptemberében tartották, és elemzők a CDU kudarcát elsősorban annak tulajdonították, hogy a lakosság elégedetlen volt a CDU-s vezetésű szövetségi kormány munkájával. Vasárnap ismét befolyásolhatják országos ügyek a tartományi választást, ezt jelzi, hogy a ZDF országos köztelevízió egy előző heti felmérése alapján a választók a - helyben nagy problémának számító - munkanélküliség után a menekültügyet tartják a második legfontosabb aktuális politikai témának. Ez a berlini vezetés menekültpolitikája körüli vitákat tekintve a CDU visszaesését és a szövetségi kormányt a menekültek ügyében élesen bíráló és különösen a keleti tartományokban erős AfD sikeres startját valószínűsíti.

A menekültügy és szélesebb értelemben a bevándorlás annak ellenére fontos téma, hogy az ország északkeleti részén, az egykori NDK területén fekvő tartományban rendkívül kevés menedékkérő, illetve külföldi él. Az 1,6 millió lakosú Meckelnburg-Elő-Pomerániában a tartományok közötti elosztási rendszer alapján a Németországba érkező menedékkérők 2 százalékát kell elhelyezni, ami azt jelenti, hogy a tavalyi 1,1 millióból csupán 20 ezer került a tartományba. A külföldi állampolgárok aránya 3,7 százalékos, míg az országos átlag 10,5 százalék.

Mecklenburg-Elő-Pomeránia egy sor további szempontból is különleges. Például az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) tavaly 24 932,2 euró volt, amivel az utolsó helyre került a 16 német tartomány rangsorában. A munkanélküliség ugyan jelentősen csökkent a most véget érő ciklusban, de még mindig 9 százalékos, ami a 6,1 százalékos országos munkanélküliségi ráta másfélszerese. Főleg a viszonylag kevés munkalehetőségnek tulajdonítható, hogy a tartomány lakossága 300 ezer fővel csökkent az ország újraegyesítése óta.

Az egyik legritkábban lakott - négyzetkilométerenként 70 fős népsűrűségű - Mecklenburg-Elő-Pomeránia szinte minden egyéb metszetben a legkevesbé fejlett tartományok közé tartozik. Különösen Lengyelországgal határos keleti része, ahol - amint az ellenzéki Baloldal listavezetője, Helmut Holter a napokban a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak elmondta - az emberek még a tartományi átlaghoz képest is "hosszabb ideig betegek, tovább munkanélküliek, kisebb a jövedelmük, kevesebb a tartalékuk, és sajnos korábban is halnak".

Az Insa a Cicero című közéleti folyóirat megbízásából készítette a felmérést, 1039 választásra jogosult mecklenburg-elő-pomerániai telefonos megkérdezésével, augusztus 29-én.