Trump sok tekintetben finomított, sőt, változtatott is eddigi külpolitikai álláspontján hétfőn délután elmondott - és előre nagyon beharangozott, sőt, elemzők által már előre értékelt - beszédében, amelyet az ohiói Youngstownban mondott el, s amelyet teljes egészében a külpolitikának, pontosabban az iszlám nevében fellépő terrorizmus legyőzésének szentelt. Beszédének mottója és lényege: "tegyük Amerikát ismét biztonságossá!".

E gondolat jegyében fejtette ki véleményét a Közel-Keletről, és terjesztett elő konkrét intézkedéseket tartalmazó tervezetet az Egyesült Államok nemzetbiztonsága erősítéséről.

A republikánus elnökjelölt a jelenlegi közel-keleti helyzet kialakulásának okait elemezve ezúttal nem ismételte meg múlt heti állítását, miszerint Obama elnök és Hillary Clinton, a Demokrata Párt elnökjelöltje volna az Iszlám Állam létrehozója, de úgy fogalmazott: a terrorszervezet az Obama-kormányzat idején "emelkedett fel" és erősödött meg, az amerikai elnök konkrét téves döntései következtében is. Majd - változtatva a NATO-val kapcsolatos korábbi álláspontján - leszögezte: a NATO-szövetségesekkel "nagyon szorosan együttműködik majd az Iszlám Állam legyőzésében". E cél érdekében Oroszországgal is együttműködne. Katonai, ideológiai és pénzügyi háborút ígért a terrorszervezet ellen.

Trump szerint 2009-ben, még mielőtt Obama és Clinton hatalomra került, Szíriában a damaszkuszi kormány ura volt a helyzetnek, és az Iszlám Állam majdhogynem eltűnt. Megállapította: ma Szíriában polgárháború pusztít, az Iszlám Állam nagy területeket tart ellenőrzése alatt, és Irak is káoszba süllyedt "Obama és Clinton döntései következtében".

Trump felidézte a tavaly téli kaliforniai terrormerényletet, amely San Bernardinóban történt, majd az idén Orlandóban elkövetett tömegmészárlást is, s megjegyezte: mindkét esetben sejteni lehetett az elkövetőkről, hogy radikalizálódott iszlamisták. A San Bernardinó-i terrorakció női elkövetője például illegálisan tartózkodott az Egyesült Államokban, "vőlegénye vízumával", amely vízumfajta - hívta fel a figyelmet Trump -, nem is létezik. Az orlandói tömegmészárlás elkövetőjéről pedig tudták, hogy örömmel üdvözölte a 2001. szeptember 11-i terrormerényleteket, ám az ismerősök és a szomszédok nem mertek erről szólni a hatóságoknak, attól való félelmükben, hogy rasszistáknak bélyegzik őket.

Trump hangsúlyozta: megengedhetetlen, hogy még egyszer ilyen terrorakciót elkövethessenek amerikai földön, s ennek érdekében elnökként szigorú ellenőrzést vezetne be. Első elnöki intézkedései között ígérte egy bizottság életre hívását, amelyben mérsékelt amerikai muszlimok is részt vennének, hogy közös erővel tanulmányozzák "a radikális iszlámot", és együtt próbáljanak meg gátat vetni a muszlim radikalizálódásnak. "Együtt" és "közös erővel" - gyakran hangzottak el ezek a szavak: Trump olyan leendő elnökként mutatta be magát, aki az összefogást szorgalmazza az amerikai társadalom különböző csoportjaival. Közben nem mulasztotta el minősíteni Barack Obamát sem: "megosztó" elnöknek nevezte.

A republikánus elnökjelölt a bevándorlók ellenőrzésének új rendszerét ígérte, s amint fogalmazott: "aki idejön, illeszkedjék be a társdalomba, de aki gyűlöletet prédikál, azt először felkérjük, hogy menjen haza, s ha nem akar, akkor mi toloncoljuk őt vissza a hazájába". Álláspontja szerint a külügyminisztériumnak és a belbiztonsági minisztériumnak össze kell majd állítania egy listát a világnak azon térségeiről, amelyek veszélyeseknek minősülnek, s onnan az Egyesült Államok vagy nem fogad be, vagy nagyon szigorú ellenőrzés után fogad be menekülteket.

Donald Trump ostorozta demokrata párti vetélytársát, Hillary Clintont, s leszögezte, hogy Clintonnak "hiányzik a morális tisztasága" ahhoz, hogy a Fehér Házba kerüljön. Kijelentette: Hillary Clinton Amerika Angela Merkelje akar lenni. Szerinte a demokraták elnökjelöltje potenciálisan veszélyes menekültek egész hadát hívná az Egyesült Államokba. A beszédben Trump "gyűlöletes ideológiának" nevezte az iszlamisták elveit, s szerinte nem szabad megengedni, hogy elárasszák a világot.