Több uniós tagállam, például Spanyolország is tart attól, hogy határain belül is felerősödnének a szeparatista törekvések, ha a Brexit nyomán Skócia kiválna az Egyesült Királyágból és csatlakozhatna az Európai Unióhoz.

Így a spanyol miniszterelnök már előre is bocsátotta, hogy megvétózna egy esetleges skót vissza-csatlakozást, de ha nem így történne, Skóciának akkor is elölről kellene kezdenie a csatlakozási tárgyalásokat – hangsúlyozta Magyarics Tamás. Ám az egyetemi docens hozzátette, hogy gazdaságilag sem biztos, hogy a skót kiválás előnyös lenne számukra.

„Jelen pillanatban a központi költségvetésből a skótok többet kapnak vissza, mint amit befizetnek. Igaz, hogy ők azt mondják, hogy majd ha az Északi-tengeri olaj az övék lesz teljes mértékben, akkor az megfelelő bevétel, de egyrészt kezdenek ott kimerülni az olajmezők – most senki nem tudja, hogy ott tártak-e föl újat vagy nem, ezt mindenki titokban tartja –, másrészt az angolok nem biztos, hogy ebbe belemennének, hogy száz százalékig a skótoké legyen” - mondta a külpolitikai szakértő.

Mindezért Magyarics Tamás szerint nem valószínű, hogy a skótok elhamarkodnák a döntést.

„Úgyhogy a skótoknál – akik leginkább esélyesek lennének arra, hogy kiváljanak – rengeteg az akadály, és azt hiszem, hogy ők kivárásra fognak játszani, megnézik, hogy a tárgyalások hogyan alakulnak és akkor fognak dönteni, vagy egy-két év múlva fogja Nicola Sturgeon – ha még mindig ő lesz a Skót Nemzeti Párt vezetője – kezdeményezni azt, hogy a skótok egy újabb népszavazásnak nekifussanak” - véli a szakértő.

A zömében szintén a Brexit ellen szavazó Észak-Írország esetében, ha Nagy-Britannia unióból való kilépésével valódi határ alakul ki Írország és Észak-Írország között, felerősödhet a szakadás-pártiak tábora. Jelenleg azonban Írország is a Nagy-Britanniával meglévő gazdasági és egyéb kapcsolatainak fenntartásában érdekelt, tehát e téren is sok múlik a Brexit-tárgyalások eredményén – tette hozzá Magyarics Tamás.