eur:
409.66
usd:
393.86
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István

Kik a brit Konzervatív Párt tagjai és mit akarnak?

David Cameron brit kormányfő lemondása után várhatóan szeptember 9-én választ új vezetőt és egyben új miniszterelnököt az Egyesült Királyságnak a Konzervatív Párt mintegy 150 ezer tagja. Azt már biztosra tudni, hogy a párttagok két női politikus között dönthetnek, de hogy kik maguk a párttagok, és mit várnak az új vezetőtől a Brexit-szavazás után, az a külvilág számára nem egészen világos.

A Konzervatív Párt nem hoz nyilvánosságra semmilyen demográfiai adatot a tagjairól, viszont az Economic and Social Research Council nevű közvélemény-kutató intézet egy 2015-ös felmérése szerint a párttagok átlagos életkora 54 év, 71 százalékuk férfi, 38 százalékuk diplomás, valamint 75 százalékuk szellemi foglalkozású (ebbe a társadalmi rétegbe a teljes brit lakosság 53 százaléka tartozik).

A Queen Mary University of London és a Sussexi Egyetem által összesített, 1193 párttag megkérdezése alapján végzett felmérés eredménye szerint a konzervatívok többsége anglikán kereszténynek vallotta magát, a muzulmánok, a hinduk és a szikhek pedig alulképviseltek a politikai tömörülésben társadalombeli számarányukhoz képest.

A felmérésben megkérték a válaszadókat, hogy helyezzék el magukat politikai hitvallásuk alapján a jobbtól a baloldalig terjedő tízes skálán. A konzervatív párti válaszadók átlaga 2,24-es érték volt, míg például az ellenzéki munkáspártiaké 7,61.

Tim Bale, a Queen Mary University politológus oktatója szerint a Konzervatív Párt sokszínű tömörülés, és helytelen lenne egy thatcherista és Európa-ellenes tábor fészkének elkönyvelni. Míg a párt tagjai egyértelműen a politikai porond jobboldalán helyezkednek el, ha a teljes lakosságot vesszük figyelembe, akkor a konzervatívok mércéje alapján nem mindenki kifejezetten jobboldali.

Bale szerint bár az idősebb tagok ellenezték a 2013-ban elfogadott melegházassági reformokat, a fiatalabbakat szemmel láthatóan kevésbé zavarta ez.

A professzor hozzátette: a párttagok jellegzetesen konzervatívabbak az átlaglakosnál, a szigorúbb büntetőjogi és bevándorlási politika hívei. A bevándorlásra úgy tekintenek, hogy az gazdasági előnyökkel jár ugyan, de aláássa a hagyományos brit értékeket.

A felmérésben arra is fény derült, hogy a konzervatívok csupán 16 százaléka ért egyet a gazdagabbak és szegényebbek közötti jövedelem-újraelosztással, a tagok majdnem kétharmada ezt kereken elutasítja. Kis többségük gondolja azt, hogy a közkiadásokat érintő megszorítások elégségesek voltak, míg négy százalékuk eltúlzottnak tartja őket.

A YouGov közvélemény-kutató cégnek a Brexit-referendum után készített felmérése szerint a konzervatívok 63 százaléka szavazott az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépésére. Amikor arra kérték a párttagokat, hogy nevezzenek meg 3-4 olyan kérdést, amelyeket a pártnak prioritásként kellene kezelnie, a válaszadók 84 százaléka a gazdaságot, 51 százaléka Európát vagy a honvédelmet, 50 százaléka pedig a bevándorlást és a menedéknyújtást nevezte meg. A válaszadók mindössze 3 százaléka gondolta úgy, hogy a környezetvédelem élvezzen elsőbbséget.

A YouGov egy másik közvélemény-kutatása egyebek közt David Cameron utódjára vonatkozó kérdésekre tért ki, a három legfontosabb kritériumról kérdezték a párttagokat. A megkérdezettek 74 százaléka szerint az utódnak hozzáértőnek kell lennie, 65 százaléka szerint képesnek kell lennie a párt egyesítésére, 41 százalék pedig jó politikai elképzeléseket várna tőle.

Az Egyesült Királyság uniós kilépésének témájában a megkérdezett konzervatívok 57 százaléka gondolta úgy, hogy a kormányfőnek csak akkor szabadna szabadkereskedelmi egyezményről tárgyalni az EU-val, ha ez nem jár azzal, hogy biztosítani kelljen az EU-állampolgároknak a munkavállalás és letelepedés jogát az országban. Ezzel szemben 33 százaléka szerint még akkor is tető alá kell hozni a megállapodást, ha ezt Londonnak garantálnia kell az EU-állampolgárok számára.

A Konzervatív Párt tagjainak 72 százaléka vélekedett úgy, hogy a jelenleg az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-s állampolgárok a kilépés után is maradhatnának az országban, amennyiben ez kölcsönösen vonatkozna az EU-ban élő brit állampolgárokra is. A konzervatívok mindössze 3 százaléka akarja azt, hogy a kiválás után menjenek vissza a hazájukba az uniós munkavállalók.

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×