A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezése alapján készült felmérésekből kiderül, hogy az Abe által vezetett konzervatív Liberális Demokrata Pártnak (LDP) és szövetségesének, a buddhista Komeitónak legalább 67-76 helyet sikerült megszereznie a 242 tagú szenátus felének megújításáért folyó versenyben. Az ellenzéki - 2009 és 2012 között hatalmon lévő - Demokratikus Párt (DP) 30 helyet szerzett.

Egyes exit pollok szerint a kormánykoalíció más konzervatív erőkkel összefogva az alsóház után a felsőházban is biztosítani tudja magának a kétharmados többséget, amelyre a kormányfő egyik fő céljának eléréséhez, az ázsiai ország 70 éve változatlan pacifista alkotmányának módosításához van szükség.

"Pillanatnyilag értelmetlen igent vagy nemet mondani" az alaptörvény esetleges módosítására - mondta vasárnap Abe egy televíziós interjúban.

"Még két évem van az (LDP elnöki pozíciójában) hivatali időm lejártáig, és ez (az alkotmánymódosítás) az LDP célja, és higgadtan akarom ezt a dolgot kezelni" - tette hozzá. A japán pacifista alaptörvény a második világháborúban győztes Egyesült Államok kvázi "tollbamondásával" született 1947-ben, éppen ezért az alkotmány a nacionalisták szemében egyfajta folyamatos elviselhetetlen megaláztatás. Abe 2014 januárjában azt tűzte ki célul, hogy 2020-ig, a tokiói nyári olimpiai játékok kezdetéig végrehajtja a szükséges módosításokat az alkotmányon.

A vasárnapi voksoláson a részvételi arány 32,49 százalékos volt a helyi idő szerint este 6 órakor, az urnák zárása előtt két órával közölt adatok szerint, ami nagyjából megegyezik a legutóbbi, három évvel ezelőtti szenátusi választásokon való részvételi kedvvel. Az ázsiai országban lépcsőzetesen újítják meg a szenátust: 3 évente a felsőházi helyek feléről döntenek. A szenátorok mandátuma 6 évre szól. Az urnákhoz több mint 106 millió választópolgárt hívtak. A japán választási törvény módosításának - a választási korhatár 20 évről 18 évre való leszállításának - köszönhetően most először szavazhatott a 18-19 éves korosztály.