A volt elnök - akinek elnöksége alatt indított az Egyesült Államok 2003-ban hadműveletet Irak ellen - közvetlenül nem foglalt állást a Chilcot-jelentés tartalmával kapcsolatban, elhárította az újságírók megkereséseit, szerdán este azonban szóvivője nyilatkozatot adott ki.

"A hírszerzés kudarcai és más tévedések ellenére, amelyeket már elismertünk, Bush elnök változatlanul úgy gondolja: a világ jobb lett annak köszönhetően, hogy Szaddám Huszein nincs hatalmon" - fogalmazott közleményében Freddy Ford, Bush szóvivője.

A szóvivő hangsúlyozta: a volt elnök egyelőre még nem olvasta a Chilcot-jelentést, de ettől függetlenül "különös elismeréssel adózik az amerikai és a koalíciós erőknek a terror elleni háborúban tanúsított cselekedeteiért és önfeláldozásáért". A szóvivő leszögezte azt is, hogy Bush elnök szerint nem volt megbízhatóbb szövetségese az Egyesült Államoknak a Tony Blair vezette Nagy-Britanniánál.

Az iraki háború hátterének feltárására hét éve kezdődött hivatalos brit vizsgálat, amelynek eredményét szerdán ismertette Londonban a vizsgálóbizottság vezetője, azt állapította meg, hogy Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.

Reagált a Chilcot-jelentésre szerdán a Fehér Ház is. Josh Earnest szóvivő emlékeztetett rá, hogy Obama elnök ellenezte az iraki háborút, és elnöksége alatt végig neki kellett megbirkóznia a háború következményeivel. Earnest "katasztrofális döntésnek" nevezte az iraki háború megindítását, és kiemelte annak fontosságát, hogy az Egyesült Államoknak tanulnia kell a "múlt hibáiból".

John Kirby, a külügyminisztérium szóvivője közleményében azt hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányzat pillanatnyilag az iraki és a szíriai válság megoldására összpontosít. Kirby szerint a jelenlegi kormányzatot nem érdekli az iraki háborúhoz vezető döntések ismételt megvitatása.