A csoport tagjai az egyik pekingi petrolkémiai vállalattól származó anyagot rendszeresen egy parkolóban elhelyezett tartályba ürítették és innen bocsátották útjára. Ám tavaly májusban a Paoting városi parkoló szomszédságában lévő étterem tulajdonosa, egyben szakácsa a konyhájának lefolyójából áradó gáz következtében meghalt. A rendőrséget ez vezette az elkövetők nyomára.

Kiderítették, 2015 februárjától három hónapon át összesen 2800 tonna lúgos hulladék került a parkolóban felállított tartályba. A baleset napján azonban egy másik, a térségben hasonló profillal tevékenykedő csoport 30 tonna savas kémhatású hulladékot borított a tartályba, olyan vegyi reakciót idézve elő, melynek következtében mérges gáz szabadult fel.

A nyomozók azt is megtudták, hogy a parkoló üzemeltetője évi 10 ezer jüanért (423 ezer forint) "adta bérbe" a tartályt és az ürítésért tonnánként 40 jüant (1700 forint) számolt fel.

Az eset napfényre kerülésekor a közösségi médiában felháborodottak arra panaszkodtak, hogy az ügyben csak azért történt intézkedés, mert valaki meghalt. Környezetvédő szervezetek azt állítják a hulladékkezelés területén súlyos hiányosságok vannak szerte Kínában, a hopeji leleplezés csak a jéghegy csúcsa.

A tartományi hatóságok állítása szerint tavaly több mint kétezer embert vettek őrizetbe környezetszennyezés miatt.

Kínában a hivatalos adatok szerint több mint 10 millió hektár mezőgazdasági terület szennyezett nehézfémekkel és növényvédőszerekkel, amelyek az élelmiszerekbe kerülve az emberek egészségét veszélyeztetik. Egyes felmérésekből arra lehet következtetni, hogy a talajvizek 90 százaléka szennyezett, 60 százalékuk súlyosan. Becslések szerint évente legalább 80 milliárd tonna szennyvizet eresztenek élővizekbe.

Kínában 2013 óta a kínai legfelső bíróság és a legfőbb ügyészség rendelkezése értelmében a környezetkárosítók a korábbinál lényegesen szigorúbb büntetéssel sújthatók, és azóta több, elsősorban vállalatokat érintő súlyos ítélet is született például folyók szennyezéséért.