Kiváltság, hogy Juhász Ferenc kortársai lehettünk - emlékeztetett a kétszeres Kossuth-díjas költőre a "Mondani, halálig" címet viselő költészetnapi esten az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán hangsúlyozta: "amíg ilyen költőink vannak, nem vesztettük el a lehetőségét a jobbra, a szebbre taníttatásnak".

A miniszter felidézte, hogy a hatvanas-hetvenes években a fiatalok, így ő maga is izgatottan várták az újonnan megjelenő versesköteteket, irodalmi folyóiratokat - bennük mások mellett Juhász Ferenc költeményeit -, hiszen az irodalom egyszerre volt "valamiféle menekülés és töltekezés".

Juhász Ferencnek ebbe a nyelvbe kellett beleszületnie, csak ezen a nyelven írhatott - méltatta a 87 évesen elhunyt alkotót Balog Zoltán.

E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatójának elmondása szerint 1964 óta ünneplik József Attila születésének napján, április 11-én a magyar költészet napját.

A múzeum idén egész napos programsorozattal emlékezett Juhász Ferencre: a költészetnapi estet megelőzően, délelőtt rendhagyó irodalomórával várták a középiskolásokat, délután pedig Fehér László, Konok Tamás és Jovián György festőművészek beszélgettek Juhász Ferencről - számolt be.

Az est folyamán a PIM színpadán Csányi Vilmos etológus-író, valamint Ágh István, Kántor Péter és Zalán Tibor költők idézték fel Juhász Ferenc emlékét a költő lányával, Juhász Annával; fellépett Galkó Balázs színművész és a Vujicsics együttes.

Csányi Vilmos bevallotta: életében három emberről érezte azt, hogy zsenik, különleges lények. Ezek egyike Juhász Ferenc volt, akinél "úgy lehetett érezni, hogy mindent tud": minden szakma kialakítja és vigyáz saját nyelvére, de Juhász Ferencnél mintha szakmabélivel beszélgetett volna az ember - emlékezett.

Egyből nyomdakész, gyönyörű sorokat, költeményeket vetett papírra, melyeknek nem volt szükségük javításra - méltatta a költőt.

Nem mindig ismerték el, hogy Juhász Ferenc a magyar költészet egy kimagasló csúcsa, a hetvenes években például az Élet és Irodalomban támadták meg - politikai alapon - mondta el Csányi Vilmos, aki akkoriban vitacikkben reagált az igaztalan támadásokra, ezzel vívta ki Juhász Ferenc figyelmét.

Ágh István felidézte, hogy a nála tíz évvel idősebb Juhász Ferenccel szinte testvéri viszonyt ápolt: zseniről van szó, akinek nehéz volt az élete, de nagyon barátságos, természetes ember volt - hangsúlyozta.

Juhász Ferenc első Kossuth-díját 22 évesen vehette át, ami sokakban féltékenységet keltett, majd azok bántották a költőt, akik a díjat adták neki - jegyezte meg.

Kántor Péter kiemelte, hogy Juhász Ferenc "valóban a mindenség szerelmese volt". A költőtárs elmondása szerint Juhász Ferenc az életben a pusztulást, a pusztulásban az életet fogadta el és nézte rajongó csodálattal; a szép és a rossz felülmúlhatatlan gazdagsága egyaránt elbűvölte.