Az örmény államfő arra reagált, hogy az azeri hadsereg az éjjel a feleket elválasztó vonal teljes szakaszán lőtte Hegyi-Karabah lakott területeit, és az azeri védelmi tárca szerint megsemmisítették az örmények hegyi-karabahi parancsnoki-vezérkari állását.

"Örményország az 1994-ben kötött tűzszüneti megállapodásban részes félként továbbra is eleget tesz Hegyi-Karabah lakosságának biztonságával kapcsolatos kötelezettségeinek" - mondta az örmény elnök, és hozzátette, hogy utasítást adott egy katonai együttműködési megállapodás kidolgozására az érintett térséggel.

"A harci tevékenységek további kiéleződése előreláthatatlan és visszafordíthatatlan következményekhez vezethet, köztük egy nagyszabású háborúhoz is" - figyelmeztetett az örmény államfő. "Ez nyilvánvalóan kihatással fog bírni nemcsak a dél-kaukázusi, de az európai térség biztonságára és stabilitására is."

Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium hétfői közlése szerint megsemmisítették az örmények parancsnoki-vezérkari állását Hegyi-Karabahban. A támadás során nagyszámú katonával, köztük magas rangú tiszttel is végeztek - derül ki az azeri védelmi tárca közleményéből, amiben ígéretet tettek arra is, hogy nyilvánosságra hozzák a műveletről készült videofelvételeket.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában reményét fejezte ki, hogy Bakuban és Jerevánban is meghallották a békére szólító felhívást. Lavrov szerint kifejezték komoly aggodalmukat a feleknek és nyomatékosították Vlagyimir Putyin orosz elnök üzenetét, amelyben a fegyvernyugvás megsértésének mielőbbi abbahagyására szólított fel.

Április 2-ára virradóan szokatlan hevességű tűzpárbaj robbant ki az azeri és az örmény fegyveres erők között Hegyi-Karabah határán. A felek kölcsönösen egymást vádolták a folytatódó harcok elindításával, miközben az orosz elnök azonnali tűzszünetre és önmérsékletre szólított fel még szombaton.

Örményország és Azerbajdzsán az 1980-as évek vége óta konfliktusban áll egymással Hegyi-Karabah ügye miatt.

A többségében örmények lakta terület az 1990-es évek elején - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig zajló háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Karabah függetlenségét, de ezt csak néhány ország ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.

A háborús állapotokat az 1994 óta érvényes, Moszkvában kötött fegyverszünettel kívánták rendezni, azt azonban mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Az éveken át tartó tárgyalások és a tűzszünet aláírása ellenére viszont a mai napig nem kötött békét egymással a két dél-kaukázusi ország.