2 °C
A Downing Street szóvivője az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtök délután kezdődő brüsszeli csúcstalálkozója előtti nyilatkozatában közölte: David Cameron miniszterelnök előző este telefonon beszélt Donald Tuskkal, a tagállamok vezetői alkotta Európai Tanács elnökével, és egyetértettek abban, hogy "jó előrelépést" sikerült elérni a brit reformigények összes sarkalatos pontjában.
Cameron szóvivője szerint a megállapodás szövegtervezete "jó alapot teremt" ahhoz, hogy az EU-csúcson megállapodásra lehessen jutni. Részletek nélkül hozzátette ugyanakkor, hogy "vannak még terítéken lévő ügyek", amelyeket "kielégítő módon" rendezni kell.
A Financial Times csütörtökön közölte, hogy birtokába jutott a megállapodás-tervezet egy módosított változata, amelyből egyebek mellett kitűnik, hogy a londoni City pénzügyi szektora számára Nagy-Britannia által igényelt biztosítékokról az eredeti tervekkel ellentétben a csúcstalálkozón kell majd dönteni.
E brit követelés lényege, hogy az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi döntéssel olyan pénzügyi szabályozási intézkedéseket, amelyek versenyhátrányba hoznák, vagy bármilyen egyéb módon diszkriminációval sújtanák a valutaunión kívüli EU-tagállamokat.
London ezzel kimondatlanul, de egyértelműen arra törekszik, hogy a Cityt - a világ első számú pénzügyi szolgáltatási központját - ne érhesse az euróövezet részéről semmilyen hátrányos megkülönböztetés csak azért, mert Nagy-Britannia nem tagja az euróövezetnek.
Az ilyen diszkrimináció tilalma szerepel ugyan a Tusk által február elején ismertetett részletes szövegtervezetben, a Financial Times által látott változatból azonban a londoni gazdasági napilap olvasata szerint hiányzik annak pontos körülhatárolása, hogy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos döntési hatáskörök hogyan oszlanának meg a tagállami kormányok, valamint az euróövezet és az Európai Unió döntéshozó intézményei között.
A Financial Times szerint a terv eredetileg az volt, hogy erről a csütörtöki EU-csúcsig szakértői szinten megállapodás születik, és így az állam- és kormányfőknek "nem kell elmerülniük" az igen bonyolult pénzügyi-jogi szabályozási kérdésekben, de ez végül nem sikerült.
David Cameron mindesetre már péntek délutánra rendkívüli kabinetülést hívott össze a Downing Streetre, ahol beszámol az EU-csúcson történtekről. Egybehangzó londoni sajtóértesülések szerint ha Brüsszelben csúcsszinten sikerül megállapodásra jutni a brit reformigényekről, akkor a péntek esti londoni kabinetülés napirendjén akár a brit EU-tagságról tervezett népszavazás időpontjának kitűzése is szerepelhet.
A referendumról szóló törvény alapján 2017 végéig kell megtartani népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről. A népszavazás lehetséges időpontjára a brit kormány hivatalosan még utalásokat sem tett, de a brit sajtó gyakorlatilag tényként kezeli, hogy ha a London által igényelt EU-reformokról sikerül egyezségre jutni a mostani EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot június 23-ára írná ki.
E brit követelés lényege, hogy az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi döntéssel olyan pénzügyi szabályozási intézkedéseket, amelyek versenyhátrányba hoznák, vagy bármilyen egyéb módon diszkriminációval sújtanák a valutaunión kívüli EU-tagállamokat.
London ezzel kimondatlanul, de egyértelműen arra törekszik, hogy a Cityt - a világ első számú pénzügyi szolgáltatási központját - ne érhesse az euróövezet részéről semmilyen hátrányos megkülönböztetés csak azért, mert Nagy-Britannia nem tagja az euróövezetnek.
Az ilyen diszkrimináció tilalma szerepel ugyan a Tusk által február elején ismertetett részletes szövegtervezetben, a Financial Times által látott változatból azonban a londoni gazdasági napilap olvasata szerint hiányzik annak pontos körülhatárolása, hogy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos döntési hatáskörök hogyan oszlanának meg a tagállami kormányok, valamint az euróövezet és az Európai Unió döntéshozó intézményei között.
A Financial Times szerint a terv eredetileg az volt, hogy erről a csütörtöki EU-csúcsig szakértői szinten megállapodás születik, és így az állam- és kormányfőknek "nem kell elmerülniük" az igen bonyolult pénzügyi-jogi szabályozási kérdésekben, de ez végül nem sikerült.
David Cameron mindesetre már péntek délutánra rendkívüli kabinetülést hívott össze a Downing Streetre, ahol beszámol az EU-csúcson történtekről. Egybehangzó londoni sajtóértesülések szerint ha Brüsszelben csúcsszinten sikerül megállapodásra jutni a brit reformigényekről, akkor a péntek esti londoni kabinetülés napirendjén akár a brit EU-tagságról tervezett népszavazás időpontjának kitűzése is szerepelhet.
A referendumról szóló törvény alapján 2017 végéig kell megtartani népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről. A népszavazás lehetséges időpontjára a brit kormány hivatalosan még utalásokat sem tett, de a brit sajtó gyakorlatilag tényként kezeli, hogy ha a London által igényelt EU-reformokról sikerül egyezségre jutni a mostani EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot június 23-ára írná ki.
