A közelgő napokban és hetekben ötvenezer katona rovarirtó szerekkel pusztítja majd a rovarokat abban a reményben, hogy sikerül végleg kiirtani a szúnyogokat is.

A többi katona feladata az lesz, hogy az egészségügyi hatóságok több ezer dolgozójával közösen szórólapokon tájékoztassák a lakosságot, csaknem hárommillió háztartást pedig személyesen keressenek fel. El kell magyarázniuk a lakosságnak, hogy még a legkisebb víztócsákat és nedves területeket is kerülni kell, mert a szúnyogok éppen ezeken a helyeken rakják le petéiket.

A rovarok különösen a faveláknak nevezett nyomornegyedekben tudnak szaporodni, ahol nincs korszerű csatornázás és közműhálózat.

Csak az olimpiának nyáron otthont adó Rio de Janeiróban 71 ezer katonát készülnek bevetni. Dilma Rousseff brazil elnök egyenesen háborúhoz hasonlította a szúnyogok elleni küzdelmet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) február elején globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett, becslései szerint idén négymillióra emelkedhet a zikavírusos megbetegedések száma az amerikai kontinensen, ahol a zikaláz 2014 februárjában ütötte fel először a fejét az őslakosok körében.

Pénteken a WHO arra figyelmeztetett: még legalább 18 hónapra van szükség ahhoz, hogy a zikavírus lehetséges oltóanyagát széles körben ki lehessen próbálni.

A zikavírust Latin-Amerikában főként az úgynevezett egyiptomi csípőszúnyog terjeszti. A hagyományosan enyhe lefolyású megbetegedést okozó vírus a gyanú szerint újabban úgynevezett kóros kisfejűséget okozhat magzatoknál, valamint akár életveszélyes bénuláshoz vezető Guillan-Barré-szindrómát is kiválthat, de egyelőre egyik összefüggésre sincs megdönthetetlen tudományos bizonyíték.