A konfliktust az okozta, hogy a közel hatszáz képviselő egyenkénti felesketésekor az ország egyik legvitatottabb közéleti szereplője, Mortada Manszúr nem volt hajlandó az eskü hivatalos szövegéhez tartani magát.

Egy általa kifogásolt mondat eredetileg így szólt: "A mindenható Istenre esküszöm ... hogy tiszteletben tartom az alkotmányt". Manszúr, aki előre bejelentette, hogy nem esküszik fel az alaptörvény egészére, az alkotmány szót megtoldotta a "cikkei" szóval, s így az eskütétel nem vonatkozott a törvénygyűjtemény preambulumára. Az alaptörvény általa kifogásolt bevezetője ugyanis mind a Mubarak-rezsimnek véget vető 2011. január 25-i felkelést, mind az iszlamista elnök, Mohamed Murszi elmozdításához vezető 2013. június 30-i tömeges tüntetéseket forradalomnak minősíti.

Manszúr már a parlament felé tartva közölte a helyi sajtóval, hogy eltökélt célja a szöveg megváltoztatása, mert csak Murszi megbuktatását ismeri el forradalomnak, Mubarakét nem. Utóbbit az al-Maszri al-Jóm című lapnak adott nyilatkozatában "lázadásnak" minősítette, amely "a (Muzulmán) Testvériség hatalomra kerülésével végződött". A hadsereg által elmozdított Murszit a Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet politikai szárnyának jelöltjeként választották meg, pont egy évig volt hatalmon.

Miután az általa kiváltott felfordulás miatt az ideiglenes házelnök közölte, hogy pillanatokon belül berekeszti az ülést, végül hajlandó volt helyesen felolvasni az eskü szövegét.

A történelmi jelentőségű ülés az utóbbi évek káoszának végét biztosítani hivatott azon "politikai útitervnek" az eredménye, amelyet Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi elnök jelentett be 2013. július 3-án, iszlamista elődje Mohamed Murszi elmozdításakor, akkor még hadsereg-főparancsnokként. Az útiterv a 2014-es alkotmányozó népszavazásból és elnökválasztásból, valamint a tavaly év végén, több mint egy éves csúszással megtartott parlamenti választásokból állt.

Ami a számokat illeti, 596 képviselővel ez az eddigi legnagyobb törvényhozás Egyiptom történetében, amelyben a nők száma is megdönti az eddigi rekordot. Utóbbiak közül 73-at választottak, tizennégyen pedig az államfő közvetlen jelölésével jutottak a parlamentbe. Az arab köztársaság politikai és gazdasági vezetésével szoros szimbiózisban működő hadsereg 52 tábornoka kapott képviselői mandátumot. A parlamenti választások alacsony, 28,3 százalékos részvétel mellett zajlottak, ezért sokan megkérdőjelezték az új törvényhozás valós, a népakaratból fakadó legitimációját.

Az új törvényhozás első lépésként házelnököt választott; a négy jelöltből Ali Abdel-Ál került ki győztesként. Az alkotmányjogász a legkevesebb 300 képviselőt magába foglaló, Egyiptomot Támogatni nevű parlamenti szövetség tagja. A szövetség Szíszi feltétlen támogatásának céljával állt össze azért, hogy minden olyan próbálkozást megakadályozzanak, amely az államfő politikai erőfeszítéseit hátráltatnák.

Az észak-afrikai országot az előző parlament 2012-es feloszlatása óta egy törvényhozói testület ellensúlya nélkül irányították. A most összeült testület képviselőinek a következő tizenöt nap alatt több mint 300 olyan törvényről, törvénymódosításról és elnöki határozatról kell konszenzust kialakítaniuk, amelyek Murszi megbuktatása óta, Adli Manszúr átmeneti elnök, illetve Szíszi eddigi országlása alatt születtek.