A módosítás többek között szigorítaná a családegyesítés és az állandó letelepedési engedély megszerzésének feltételeit. Az új szabályok szerint például legalább négy évig az országban kellene majd dolgoznia vagy tanulnia annak, aki a családját is szeretné Norvégiába költöztetni.

Emellett már a határról visszafordíthatnák azokat, akik nem jogosultak menekültstátusra, ahogy nem lenne jogosult menedéket kapni az sem, aki Oroszországból érkezik érvényes átutazó vízummal. A letelepedési engedélyhez norvég nyelvet és társadalmi ismereteket kellene tanulni, valamint igazolni kellene, hogy a kérelmező három éven keresztül képes eltartani magát az országban. Ezenkívül öt éven belül visszavonható lenne a letelepedési engedély, ha időközben megszűnik az az ok, amely miatt a menekült megkapta a menekültstátust. A módosítás arról is rendelkezne, hogy a kiskorúaknak 18 éves korukig jár ideiglenes védelem.

Az 5,1 millió lakosú észak-európai országban idén több mint harmincezren kértek menekültstátust.

A kormányzó, jobboldali Haladó Párt politikusa, Sylvie Listhaug bevándorlási miniszter rámutatott, hogy a lakossághoz mérten ez az egyik legmagasabb szám Európában, s jövőre tíz- és százezer közötti menedékkérelemre számítanak.

"Ha a valóság az utóbbi számhoz áll majd közelebb, az durva következményekkel járhat jóléti társadalmunkra nézve" - mondta a miniszter. Norvégiában a norvég állampolgárokat megillető juttatások nagyrésze a menekülteknek is jár. A kormány azt is javasolja, hogy a menekülteknek járó juttatásokat ne készpénzben, hanem fizetési kártyára folyósítsa az állam, megakadályozandó, hogy a pénzt hazaküldjék.

A menekültek jogait védelmező civil szervezetek bírálták a kormány javaslatait.

"Nagyon komolyan kell venni, ha politikusok büntető jellegű intézkedésekkel akarják megnehezíteni azoknak a menedékkérőknek a sorsát, akik nemzetközi oltalomra jogosultak" - hongoztatta Andreas Furuseth, az egyik ilyen szervezet illetékese.

A kormány azok körét is szűkítené, akik jogosultak menekültstátusra. Jelenleg ugyanis a norvég szabályok az ENSZ meghatározásánál tágabban értelmezik, hogy kit tekint az ország jog szerint menekültnek, például azokat is, akiket hazájukban halálbüntetés fenyeget.

A miniszter a norvég közszolgálati médiának arról beszélt, hogy az új szabályok miatt a jövőben Norvégia kevésbé lesz vonzó a menedékkérők számára.

A kedden ismertetett javaslat hathetes társadalmi egyeztetést követően kerül majd az oslói törvényhozás elé, amely februárban szavazhat róla.