A Spiegel Online hírportál, a Mitteldeutsche Zeitung című lap és a berlin-brandenburgi regionális közszolgálati médiatársaság (rbb) értesülése szerint a BND baráti államok németországi nagykövetségei és uniós intézmények ellen is kémkedett a digitális kommunikáció megfigyelésére szolgáló rendszerei, adatbázisai révén.

Ezt a tevékenységet még azután is folytatta, hogy Angela Merkel kancellár 2013 nyarán az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) leleplezett adatgyűjtő programjainak német vonatkozásaival kapcsolatban leszögezte, hogy a barátok közötti kémkedés elfogadhatatlan.

Az értesülések szerint a BND egyebek között amerikai és francia célpontokat figyelt meg, a baráti országok elleni kémkedést 2013 októberében állították le.

A parlamenti (Bundestag-) ellenzéki pártok hevesen bírálták a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellári hivatalt, szerintük a BND megtévesztette, a kancelláriát.

A kormány tájékoztatta az ügyről a szolgálatokat a törvényhozás részéről felügyelő bizottságot, az úgynevezett parlamenti ellenőrző testületet (PKGr), amelynek ellenzéki tagjai jelezték, hogy további vizsgálatokra lesz szükség az eset feltárásához.

A német sajtóban az idén tavasszal a BND és az NSA kapcsolatáról jelentek meg értesülések. Ezek szerint az NSA német és más nyugat-európai cégekről és személyekről, kormányokról és uniós intézményekről szerezhetett adatokat, illetve folytathatott megfigyelést a BND-vel folytatott együttműködés révén.

Gerhard Schindler, a BND elnöke májusban a Bundestagnak az NSA Edward Snowden amerikai informatikus által leleplezett adatgyűjtő programjainak ügyét vizsgáló bizottságában tartott meghallgatásán elismerte, hogy a szolgálat hibázott az NSA-val folytatott együttműködésében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szolgálat kizárólag a német érdekek és Németország védelmében dolgozik, így ha történt is volna EU-s célpontokat érintő adatgyűjtés, az nem lett volna törvényellenes.