Infostart.hu
eur:
386.62
usd:
328.5
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Lengyel püspöki kar: Minden egyházközségnek be kell fogadnia az üldözötteket

Minden lengyelországi egyházközségnek készen kell lennie az üldözöttek befogadására - mondta vasárnapi prédikációjában az európai migrációs hullámra utalva Stanislaw Gadecki érsek, a lengyel püspöki kar elnöke.

Gadecki érsek prédikációja a kelet-lengyelországi Chelmnóban hangzott el.

A püspöki kar elnöke elmondta: a lengyel hívőknek "fel kell készülniük a szenvedőknek való segítségnyújtásra", "szükséges, hogy minden egyházközség helyet készítsen azoknak az embereknek, akiket üldöznek, akik ide jönnek a segítségükre nyújtott kéz reményében, azon testvériség reményében, melyre máshol nem találnak".

Wojciech Polak lengyel prímás még csütörtökön azt mondta el a KAI lengyel katolikus hírügynökségnek: a menekültek befogadását "szervezett, nem pedig kontrollálatlan, spontán, kaotikus és problémát kiváltó" módon kell végrehajtani. A segítséget "vallásra és felekezetre való tekintet nélkül", de összhangban a lengyel joggal, "a hazai kultúra és hagyomány tiszteletben tartásával" kellene megszervezni.

A menekültek letelepedésének esélyeit fontolgatva Henryk Hoser, a Varsó-Prága egyházmegye érseke pénteken úgy nyilatkozott az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak: nem lenne igazságos csak keresztény menekülteket befogadni, bár Lengyelországban - a nyugat-európai államoktól eltérően - nincsenek nagy muzulmán közösségek, melyekbe az érkező nem keresztény felekezetű migránsok beolvadhatnának. Lengyelországban egy kicsi, évszázadok óta létező, tatár származású, már kulturálisan asszimilálódott muzulmán közösség él, a befogadott menekültek viszont "bizonyos jellegű gettósodásra ítéltetnének", és ezt jó lenne elkerülni. Hoser érsek elmondta: a lengyel katolikus egyház jótékonysági szervezete, a Caritas már nagyszabású terveket készít a menekültek befogadására.

A katolikus egyház a legrugalmasabban működő nem állami struktúrának számít Lengyelországban. A lengyelországi egyházak, valamint a jótékonysági szervezetek és vállalkozók támogatásával egy lengyel-szíriai származású keresztény aktivista vezette, Estera nevű alapítvány nemrégen 300 szíriai keresztény család befogadását szervezte meg, ebből 167-en már meg is érkeztek Lengyelországba.

Lengyelország a júniusi uniós kormányfői csúcstalálkozó után 2 ezer menekült befogadását vállalta, önkéntes alapon. Ewa Kopacz kormányfő a menekültekkel kapcsolatos válságstáb szombati varsói ülése után közölte: Lengyelország logisztikailag kész a már vállalt kötelezettség teljesítésére. További migránsok esetleges befogadását illetően kikötötte: nem hagy jóvá olyan intézkedést, "amely veszélyeztetné életünket, az ország és az emberek gazdasági és szociális biztonságát". A lengyel bevándorlási hivatal vezetője, Rafal Rogala, szombaton közölte: Lengyelország a válságtervek különféle változataival rendelkezik a migránsok nagyobb hullámának esetére.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×