Infostart.hu
eur:
386.62
usd:
328.5
bux:
0
2025. december 26. péntek István

FAS: Brüsszel 54 ezer menekültet telepítene át Magyarországról

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német újság egy korábbi lapértesüléssel egybehangzóan arról számolt be, hogy az Európai Bizottság szerint a többi EU-tagállamnak 54 ezer menekültet kellene befogadnia Magyarországról és a tervezet meghatározott kvóták szerint osztaná szét az embereket a többi tagállam között.

A német újság a menekültáradat miatt felvázolt brüsszeli válságtervre hivatkozva arról is beszámolt, hogy a héten nyilvánosságra került információkkal összhangban további 50 400 menekültet telepítenének át Görögországból, míg 15 600-at Olaszországból. Az Európai Bizottság hivatalosan jövő szerdán dönt az összesen 120 ezer menekült tagállamok közötti szétosztását előirányzó tervről.

A Welt am Sonntag című német lap a bizottság számításaira hivatkozva arról tájékoztatott, hogy a kvótarendszer alapján Németországnak kell a legtöbb menekültet befogadnia, összesen 31 443 főt, második helyen Franciaország áll 24 031 fővel, aztán Spanyolország következik 14 921 fő befogadásával. A tagállamok közül Máltára hárulna a legkisebb teher: a szigetországnak 133 embernek kellene menedéket nyújtania.

A FAS szerint Brüsszel válságterve a szíriai, eritreai és afganisztáni menekültek befogadására vonatkozik. Nekik van a legnagyobb esélyük a menekültstátus elnyerésére, az általuk benyújtott kérelmek 75 százalékát pozitívan bírálják el. Az Európai Bizottság terve kétéves időtartamra szól. Minden befogadó országnak menekültenként 6 ezer eurót (több mint 1,8 millió forintot) fizetne az unió - írta a német újság.

A bizottság a kvótarendszer bírálóinak két pontban enged a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung szerint. Azok az EU-tagállamok, amelyek "jogos, az uniós alapértékekkel összeegyeztethető okokat" érvényesítenek, egy évig mentesülhetnek a menekültek átvételére vonatkozó kötelezettségük alól. Ebben az esetben azonban fizetniük kell az unió menekültügyi alapjába.

A bizottság egyúttal figyelembe vette Lengyelország és a balti államok ellenvetését is. Amennyiben tehát Kelet-Ukrajnában tovább romlana a helyzet és hirtelen egy menekültáradat indulna meg az unió keleti határállamai felé, ez utóbbi országok igényelhetik, hogy ne kelljen más régiókból menekülteket befogadniuk.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán terjeszti az Európai Parlament elé a menekültpolitikával kapcsolatos javaslatait. A Bild am Sonntag című német újság azt írta, hogy Juncker bírálta a menekültek száma miatt végbemenő határellenőrzéseket. Az Európai Bizottság elnöke szerint az még egyáltalán nem ok a schengeni egyezmény hatályon kívül helyezésére, hogy emberek Európában keresnek menedéket. "A szabad mozgáshoz való jog egy európai vívmány és érinthetetlen. Schengent nem szabad kockára tennünk csak azért, mert néhány tagállam megsérti az európai szabályokat és a szolidaritást láthatóan csak üres szóként értelmezi" - mondta Juncker.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×