Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Orban: Románia novembertől fogadja az első menekülteket

Románia novembertől fogadja az önként vállalt uniós kvótarendszer szerint elosztott első menekülteket - jelentette ki Leonard Orban elnöki tanácsadó kedden.

Klaus Iohannis román államfő európai ügyekért felelős tanácsadója az Europa FM rádiónak adott interjúban arról beszélt, hogy Románia 1705 menekült befogadását vállalta uniós tagországokból. Közölte, Görögországból vagy Olaszországból érkeznek majd a menekültek.

Bukarest további 80 olyan embert fogad be, aki az Európai Unión kívüli menekülttáborokból jön. Érkezésük fokozatos lesz, a hatóságok ellenőrzik őket, és aki közülük nem kapja meg a menedékjogot, nem maradhat Romániában - mondta a tanácsadó. Hozzátette: Románia azért ajánlott fel ekkora kvótát, mert ennyi hely van a menekültek befogadására alkalmas hat romániai regionális központban. Közölte, az unió menekültenként 6 ezer euró támogatást biztosít a befogadó államoknak.

Kifejtette, véleménye szerint Románia teljesen felkészületlen a migránsok integrálására. Szerinte a román döntéshozók még részlegesen sem fogják fel a probléma összetettségét.

"Eljött az ideje, hogy alapos megbeszélések legyenek szakértők között arról, hogy Románia miként tud felkészülni a probléma kezelésére" - mondta az elnöki tanácsadó. Hozzátette: naivitás azt gondolni, hogy egy nyitott Európában nem jönnek migránsok Romániába azért, mert alacsonyabb az életszínvonal, mint Nyugat-Európában.

Hozzátette: a szelektív bevándorlás-politikának a híve, vagyis Románia az egyre súlyosbodó demográfiai helyzetének orvoslására olyan személyeket kellene fogadjon, akiket képes integrálni.

"Nem szabad hagyni, hogy csak úgy magától, felteljen a népességcsökkenés miatt keletkezett űr, mert a migránsok előbb vagy utóbb jönni fognak Romániába is" - mondta Leonard Orban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×