Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Az osztrák kancellár több európai uniós szolidaritást sürget

A menekültek elosztásában több szolidaritást sürgetett az Európai Uniótól Werner Faymann osztrák kancellár.

Hétfő esti televíziós beszélgetésben emlékeztetett rá, hogy Ausztria nettó befizető az uniós költségvetésbe, és megjegyezte: "ha mások szolidaritást várnak el tőlünk, nekünk is jogunk van ugyanerre, a szolidaritás nem egyirányú utca."

Fayman bírálta Csehországot és Lengyelországot, amelyek alig fogadnak be menedékkérőket. "Tudniuk kell, hogy így nem mehet tovább" - jegyezte meg.

A magyarországi határkerítésre utalva úgy vélte, téves azt hinni, hogy a gondot így meg lehet oldani, hiszen az embercsempészeknek megvannak a lehetőségeik arra, hogy kikerüljék az akadályokat. A megoldás csak politikai lehet - hangsúlyozta.

Közvetve bírálta Magyarország eljárását, ahogy a menekülteket hagyja továbbutazni Ausztriába. Utalt a menekültügyet szabályozó Dublin III. rendeletre, amely szerint annak a tagállamnak kell eljárni a menekültek ügyében, amely országban a menedékkérő először az EU területre lépett.

A kancellár úgy ítélte meg, hogy új szabályozásra van szükség, de a rossz dublini rendeletet csak akkor lehet megszüntetni, ha már van helyette egy jobb. Az új szabályozás előírná, hogy az EU közösen finanszírozza külső határainak biztosítását, valamint előirányozná a menekültek elosztásának új, méltányos módját.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×