Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Õrizetbe vették a gránátot dobó tüntetőt a parlamentnél

Õrizetbe vették azt a tüntetőt, aki a gránátot dobott hétfőn a kijevi parlamentet védő rendőrökre és nemzeti gárdistákra - közölte Arszen Avakov ukrán belügyminiszter. A robbanás következtében egy ember meghalt. A Kreml elítélte "az erőszak megjelenését" Kijevben.

A belügyi tárca vezetője azt mondta, hogy a gyanúsított, Ihor Humenyuk beismerte a tettét. A férfi a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt Szics nevű önkéntes alakulatához tartozik, és a hadműveleti övezetből érkezett Kijevbe. Jelenleg szabadságon van. A rendőrök még egy gránátot találtak nála, valamint a vásárlási csekket mindkét gránátról - közölte a belügyminiszter.

Avakov tájékoztatása szerint a hatóságok összesen mintegy 30 személyt vettek őrizetbe.

Mihajlo Raduckij, a kijevi városi adminisztráció helyettes vezetője közben arról tájékoztatott, hogy az összecsapás összesen 56 sérültjét - 54 nemzeti gárdistát, valamint a sajtó két képviselőjét, az ukrán 1+1 televízió operatőrét és egy francia újságírót - szállították kórházba. A sérültek közül három állapota súlyos. Raduckij megerősítette, hogy egy sérült műtét közben vesztette életét.

Korábban az ukrán belügyminiszter azt közölte, hogy a nemzeti gárda egy 24 éves tagjának a szívét találta el egy repesz, és ebbe a sérülésbe halt bele. Mindkét tisztségviselő cáfolta azt a korábban felröppent hírt, miszerint a nemzeti gárdistának lövés okozta a halálát. Raduckij, a kijevi városi adminisztráció második embere azt is leszögezte, hogy lőtt sebe egy kórházba szállított sebesültnek sem volt.

Avakov belügyminiszter viszont délutáni sajtótájékoztatóján összesen 122 sérültről beszélt, akik közül többüknek az állapota súlyos, egy ember kómában van. "Tizenketten fekszenek a védelmi minisztérium egyik kórházának műtőágyain, hét sérültet belügyminisztériumi kórházakban operálnak" - közölte. Avakov úgy tudja, hogy két francia tévés újságíró sérült meg a radikális tüntetők és a rendvédelmiek összecsapásában az ukrán parlament előtt.

A kijevi fővárosi rendőrkapitányság közleményt adott ki, miszerint a rend délután négy óra tájban helyreállt a parlament épületénél. Ennek ellenére a kerület vezetése azt tanácsolta a kijevieknek és az ukrán fővárosba látogatóknak, hogy egyelőre kerüljék el a belvárost.

A radikális ukrán pártok tüntetői és a parlamentet védő erők közötti összecsapás azután tört ki, hogy az ukrán törvényhozás első olvasásban jóváhagyta Petro Porosenko államfőnek az alkotmány módosítására tett javaslatát, amely nagyobb önrendelkezést biztosít a helyi közösségeknek. A decentralizációs célú alkotmánymódosítás a februárban megkötött minszki megállapodás egyik feltétele volt.

Oroszország elítélte "az erőszak megjelenését Kijevben", és elfogadhatatlannak tartotta azt. Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője ugyanakkor nem kommentálta az őt megkereső újságíróknak az ukrán alkotmányt módosító decentralizációs elképzelést, mondván, hogy annak tanulmányozására időre van szükség. Kijelentette, hogy "egyébiránt minden, ami ott (Ukrajnában) történik, Ukrajna belügye".

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében rendkívül aggasztónak nevezte a halálos áldozatot követelő kijevi összecsapást. Hangsúlyozta, hogy az ukrán alkotmányt módosító decentralizációs javaslatról történt parlamenti szavazás fontos lépés, hiszen a törvényjavaslat fontos jogköröket ruház át a központi szintről a régiókra és a helyi közösségekre, s ezzel párhuzamosan növeli a területi önkormányzatok elszámoltathatóságát.

A módosítások megkönnyítik a minszki megállapodások végrehajtását is. Ezt a folyamatot nem szabad veszélyeztetnie az erőszaknak - figyelmeztetett az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

A német külügyminisztérium is elfogadhatatlannak minősítette a Kijevben történt erőszakot. Berlin egyúttal üdvözölte, hogy az ukrán törvényhozás első olvasásban elfogadta az alkotmánymódosítást.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×