Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Brüsszel és Berlin a menekültválság közös megoldását sürgeti

A menekültválságot az Európai Unió országainak közösen kell megoldaniuk - mondta az Európai Bizottság (EB) elnöke a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak. Ezt sürgeti a német kormány is, ugyanakkor az egyik bajor konzervatív miniszter szerint a bizottság késlekedik a válság kezelésével.

Jean-Claude Juncker EB-elnök a Welt am Sonntagban rámutatott, hogy az uniós szerződések és törvények az egész világon a legmagasabb színvonalú menekültügyi előírásokat tartalmazzák. "Ugyanakkor aggodalommal tölt el, hogy ezek a szabályok egyre kevésbé gyökereznek a szívekben", és egyes politikusok "szélsőjobbtól szélsőbalig" populista módon viselkednek, ami "csak gyűlöletet szül, nem pedig megoldásokat" - tette hozzá Juncker.

A brüsszeli bizottság vezetője vendégkommentárt is írt a menekültválságról, amely a Welt am Sonntag és testvérlapja, a Die Welt közös hírportálján (welt.de) jelent meg vasárnap. Ebben Juncker kiemelte, hogy "nincsenek hatékony nemzeti megoldások", és "egyetlen tagállam sem tudja hatékonyan szabályozni a migrációt". Ezért "európai szemlélettel" kell megközelíteni és a kérdést és közösen kell cselekedni, "méghozzá azonnal".

Az EB éppen ezért már májusban részletes javaslatot tett egy közös menekültügyi politikára - idézte fel Jean-Claude Juncker a bizottsági koncepciót, amely szerint előre megállapított kvóták alapján osztanák el a tagországok között az uniós menedékjogot jogszerűen igénylő menedékkérőket. Ezzel azon országok terheit lehetne enyhíteni, amelyekbe aránytalanul sok menedékkérő érkezik.

Az EU-ba érkező menedékkérők méltányos elosztását sürgeti a berlini vezetés is. Vasárnap az alkancellár és a külügyminiszter, Sigmar Gabriel és Frank-Walter Steinmeier tett közzé egy javaslatot a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapban.

A szociáldemokrata (SPD) politikusok szerint jelenleg "alig néhány tagállam viseli a felelősség egészét, ami éppen úgy tarthatatlan, mint az a rendszer, amely egyoldalúan azokra az országokra helyezi a terheket, amelyek véletlenül uniós külső határral rendelkeznek".

Ezért "kötelező, és objektív kritériumok alapján meghatározott befogadási kvótákat kell bevezetni valamennyi tagállam számára, a teherbíró képességüknek megfelelően". Ennek a megoldásnak az a legfőbb célja, hogy a közösség segítsen azon tagjainak, amelyekre jelenleg a legnagyobb teher nehezedik - fejtette ki az alkancellár és a külügyminiszter.

A nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős tárca vezetője, Gerd Müller szerint az EB-nek gondoskodnia kell arról, hogy minden tagország ugyanúgy lássa el a menedékkérőket, menekülteket. "Nálunk Németországban ésszerű, emberséges szabályok vonatkoznak az elhelyezésre, orvosi ellátásra, költőpénzre és sok minden másra", és "az EU-nak is tennie kell azért, hogy egységes előírások érvényesüljenek"

"Minden uniós tagországban emberhez méltó elhelyezésre van szükség, nem csak Németországban" - mondta a bajor konzervatív CSU politikusa egy hét végi lapinterjúban, megjegyezve, hogy "elviselhetetlen az EU késlekedése".

A brüsszeli bizottság szóvivője Gerd Müller szavaira reagálva szintén felidézte, hogy a testület már májusban előterjesztett egy átfogó javaslatot a kérdéskör kezeléséről. "Csak akkor lehetünk sikeresek, ha együtt dolgozunk, és nem egymás ellen" - jegyezte meg a szóvivő.

Németországban egyébként a szövetségi kormány mellett tartományi vezetők is uniós szintű megoldást és a terhek méltányos megosztását sürgetik. "Valami nincs rendben, ha Észak-Rajna-Vesztfália egyedül több menedékkérőt fogad be, mint egész Franciaország" - mondta a tartomány miniszterelnöke, Hannelore Kraft a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak.

Németországban a menedékjogi kérelmek száma tavaly 202 ezerre emelkedett az egy évvel korábbi 127 ezerről, az idén pedig a kormány előrejelzése alapján 800 ezer menedékkérő érkezhet az országba.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×