Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Nagyot esett, de még mindig magas a román államfőbe vetett bizalom

Másfél hónap alatt tíz százalékot esett Klaus Iohannis román államfő bizalmi indexe, de még mindig ő legnépszerűbb politikus Romániában - közölte szombaton az Agerpres hírügynökség egy friss felmérés eredményeit ismertetve.

A CSCI közvélemény-kutató által augusztus elején megkérdezett választópolgárok 59 százaléka mondta azt, hogy bízik az államfőben. A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről Románia elnökévé választott Iohannis bizalmi indexe tavaly decemberi beiktatásakor 78 százalékos volt, június végén pedig a megkérdezettek 69 százaléka mondta azt, hogy bízik benne.

Politikai ellenfele, a korrupciós botrányba keveredett Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök június óta három pontot rontott: benne a megkérdezettek 35 százaléka bízik.

Pártját nem érintette Iohannis népszerűségvesztése: a júniusi felméréshez hasonlóan most is az ellenzéki PNL nyerné a választásokat 41 százalékkal, míg a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) három pontot rontva 37 százalékra esett vissza.

Rajtuk kívül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jutna be a parlamentbe 5 százalékos támogatottsággal és a Monica Macovei néppárti EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter frissen alakult pártja, az M10 is elérné az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

A CSCI mostani adatai szerint 3 százalékos támogatottsággal nem jutna parlamenti képviselethez a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), annak ellenére, hogy alapítójában, Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnökben a megkérdezettek 33 százaléka bízik. A Traian Basescu volt államfő védnökségével létrejött, EP-képviselettel rendelkező Népi Mozgalom Párt (PMP) is 3 százalékon áll. A CSCI felmérése szerint Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes pártja, a jelenleg több mint 10 százalékos parlamenti súllyal rendelkező Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) sem jutna be önállóan a parlamentbe, hiszen a megkérdezettek alig 2 százaléka szavazná rá.

A közvélemény-kutatás adatai már közzététele előtt kiszivárogtak. A volt elnökhöz, Traian Basescuhoz közel álló Evenimentul Zilei azt írta: Iohannis térvesztése aligha magyarázható csak azzal, hogy nem volt hajlandó kihirdetni az áfa-csökkentésről szóló törvényt. A lap vezércikkírója szerint az eredmény a választók csalódottságát tükrözi, akik "egy kiegyensúlyozott elnököt akartak, de nem olyat aki, nem ereszkedik le földi dolgokhoz".

Iohannis semmi jelét nem adta annak, hogy vezetni akarná a rábízott országot és látszólag megelégszik az emberei által beszervezett kényelmes interjúkkal és azzal, hogy havonta ellátogathat valamelyik európai fővárosba - kommentálta az államfőbe vetett bizalom visszaesését a román jobboldali lap.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×