Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Toronymagasan Donald Trump és Hillary Clinton a legnépszerűbb

Míg a republikánusok esetében Donald Trump, a demokratáknál Hillary Clinton vezeti az Egyesült Államokban az elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáját. Az ELTE Amerikanisztika Tanszékének oktatója szerint azonban a kampány elején még korai hosszú távú következtetéseket levonni ezekből az adatokból.

"Az előrejelzések hitele nagyon megrendült az angol választások során, nem kell túl nagy fontosságot tulajdonítani a kezdeti közvélemény-kutatási előrejelzéseknek, ezek nagyon sok esetben tévedhetnek" - figyelmeztetett az ELTE Amerikanisztika Tanszékének oktatója.

Frank Tibor elmondta: "a republikánus pártban 17 jelölt fut e pillanatban még, és ezek közül többen is kihívói lehetnek Donald Trumpnak. Az ő vezető szerepe e pillanatban abszolút biztos, ez azonban lehet, hogy csak a kezdeti időszakra jellemző adat. Most mindenesetre közel 22 százalékkal vezet az elnökjelöltek között, jócskán lemaradva követi Jeb Bush 13,5 százalékkal. A másik, demokratapárti oldalon Hillary Clinton toronymagasan vezet a többi elnök- és önjelölt előtt. Bármelyik elnökjelölt befuthat, olyan sok szempontból kell eleget tenni a választók várakozásainak."

Annyi szerepük a jelenlegi népszerűségi listáknak is van, hogy a nagyobb televíziók eszerint adnak műsoridőt az elnökjelölt aspiránsoknak, ez meghatározza, ki kerülhet a hírekbe. Nem látok mást Donald Trump és Hillary Clinton mögött jócskán lemaradókat kivéve, akik kaptak műsoridőt, figyelmet és esetenként egy-egy esemény meglökheti a népszerűségüket a választók körében, de nagy erőknek kellene föllépni mindkét pártban, hogy a vezető helyet elvegyék a mostani éllovasoktól - hangsúlyozta Frank Tibor.

 

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×