Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Horvátország a győzelem és a hálaadás napját ünnepli

Horvátország lobogójának ünnepélyes felvonásával, a közjogi méltóságok jelenlétében kezdődött meg szerdán Kninben a Vihar hadművelet 20. évfordulójára rendezett központi állami ünnepség.

Reggel hat órakor ezer békegalambot indítottak útjára Kninből Vukovárra és ugyanabban az időben Vukovárról Kninbe, annak a 211 katonának az emlékére, akik életüket vesztették a Vihar hadműveletben.

A húsz évvel ezelőtti hadműveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadárok kezén lévő terület nagy részét és annak fővárosát, Knint. A katonai akciót követően a Duna menti elfoglalt területeket (Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség) is egyesítették Horvátországgal. Ezeket már békés úton, az ENSZ felügyelete mellett, s ez utóbbi folyamat 1998. január 15-ig tartott.

A katonai tiszteletadással rendezett szerdai ünnepségen részt vett Kolinda Grabar-Kitarovic államfő, Zoran Milanovic kormányfő és Josip Leko házelnök. A zászlófelvonáson a kormány több tagja mellett jelen voltak az egyházak képviselői, valamint több más politikus is. Számítások szerint százezer ember fordul meg a nap folyamán a történelmi városban.

A zászlófelvonás után a knini királyi várban az államfő és a házelnök leleplezi a független Horvátország első elnökének, Franjo Tudjmannak az emlékére állított műalkotást. Ezt követően közös díszfelvonulásra kerül sor, amelyen részt vesznek a közjogi méltóságok, a katonai veteránok egyesületei és a háború áldozatainak hozzátartozói is.

Még a délelőtt folyamán ünnepi szentmisét celebrálnak az elhunyt és eltűnt áldozatok emlékére a Horvát Keresztény Fogadalom Nagyasszonya templomában.

Az állami ünnepséget számos kulturális műsor és múzeumi kiállítás-megnyitó kíséri, este pedig koncerteket tartanak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×