Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Csehország tárgyalni kíván Magyarországgal a menekültekről

Csehország tárgyalni kíván Magyarországgal, hogy fogadja vissza azokat a menekülteket, akiket a dublini egyezmény alapján vissza kell fogadnia - jelentette be Miloslav Koudelny, a csehországi menekülttáborok kezelőségének igazgatója szerdán Prágában.

"Levelet írtunk a magyar belügyminiszternek, amelyben követeljük a helyzet normalizálását" - mondta Koudelny újságíróknak.

Az igazgató utalt arra, hogy a cseh hatóságok mintegy 470, Magyarországról érkezett menekültet vettek őrizetbe, de állítása szerint Magyarország közülük csak 50-et fogadott vissza.

Koudelny szerint a cseh belügyminisztérium képviselői Magyarországra utaznak, hogy magyar partnereikkel megtárgyalják a menekültek visszaadásának feltételeit.

Csehországban az utóbbi hetekben naponta mintegy 40 illegális bevándorlót vesznek őrizetbe a hatóságok. A dublini egyezmény alapján az őrizetbe vett külföldieket visszaküldik abba az országba, ahol menedéket kértek. A csehek ugyanakkor a bevándorlókat azokba az országokba is visszaküldik, amelyikből Csehország területére érkeztek.

Koudelny emlékeztetett: Magyarország, ahová eddig már több mint százezer illegális bevándorló érkezett, jelenleg képtelen visszafogadni a többi uniós országból azokat a menekülteket, amelyek a szerb-magyar határon keresztül érkeztek az Európai Unió területére. Budapest ezért arra kérte uniós partnereit, hogy egyelőre októberig ne küldjék vissza a náluk őrizetbe vett, Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket.

Milan Majer, a cseh idegenrendészet vezetője szerint a szóban forgó országoknak hét napon belül kell visszavenniük az érintetteket.

Csehország a menekültek számára nem célország, ők döntően Nyugat-Európába szeretnének eljutni. A cseh hatóságok a megfelelő iratok nélkül az országba érkező menekülteket őrizetbe veszik és menekülttáborban helyezik el. Június 17-étől, amikor megerősítették a cseh határok őrzését, 1050 külföldit vettek őrizetbe. Közülük eddig csak négyen kértek menedéket Csehországban - mutatott rá Majer.   

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×