Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Nem készül ünneplésre II. Erzsébet királynő

II. Erzsébet nem készül ünneplésre szeptemberben, amikor történelmet írva ő lesz a leghosszabb ideje trónon lévő brit uralkodó.

Szeptember 9-én lesz 23 226 napja, hogy 1952-ben II. Erzsébet került Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának trónjára. A 89 éves uralkodó ezzel beállítja üknagyanyja, Viktória királynő rekordját, és mivel kiváló egészségnek örvend, vélhetően túl is szárnyalja majd. Viktória 1837 és 1901 között állt a szigetország élén.

A jeles napról II. Erzsébet azonban nem akar megemlékezni - írták kedden a The Daily Telegraph és a The Times című brit napilapok. A 89 éves királynő ehelyett hivatalos programon vesz részt: az általa hőn szeretett Skóciába utazik, ahol az utóbbi évtizedek legnagyobb brit vasúti fejlesztését adja át. Vonatra is száll, az Edinburgh és Tweedbank közötti mintegy 30 mérföldes utat teszi meg férjével, Fülöp herceggel.

A skóciai látogatást és a vasútvonal felavatását sokan mégis jelképesnek tartják: egyfelől azért, mert Viktória volt az első brit uralkodó, aki vonaton utazott, másfelől pedig azért, mert II. Erzsébettel tart majd Nicola Sturgeon skót miniszterelnök is. Skóciában tavaly szeptemberben népszavazást tartottak a függetlenné válásról, amelyet végül - a hírek szerint a királynő nagy megkönnyebbülésére - elvetettek a skótok.

II. Erzsébet egyébiránt az államfője a brit Nemzetközösség 54 tagállama közül tizenötnek az Egyesült Királyság mellett. Ezek között van Kanada és Ausztrália is.

A királynő legidősebb fia, az idén 67 esztendős Károly trónörökös már most abszolút rekorder az angol-brit monarchia történetében: 2011. április 20-án döntötte meg a trónra várás rekordját, amelyet addig ükapja, VII. Eduárd - Viktória királynő fia - tartott 59 évvel, két hónappal és 13 nappal.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×