Megfogalmazása szerint az akkor elkövetett bűnöket meg kell bocsátani, de nem szabad elfelejteni.

Szerinte az újabb kori szerb történelemben nehéz lenne szomorúbb napot találni annál, mint amikor húsz évvel ezelőtt több mint 200 ezer embert üldöztek el otthonaikból a Vihar hadművelet idején.

"A Vihar szörnyű bűncselekmény volt, és ezt Szerbia nem titkolja tovább" - fogalmazott a szerb kormányfő, majd hozzátette, nem érti, Szerbia miért hallgatott erről évekig.

Szerbiában most először nyilvánították emléknappá augusztus 4-ét - a Vihar hadművelet megkezdésének napját - és gyásznappá augusztus 5-ét az áldozatok emlékére.

"Mi beismertük azokat a bűnöket, amelyeket egyes szerbek követtek el, mi nem ünnepeljük azokat, a Vihar miatt pedig valaki másnak kell szégyenkeznie" - fogalmazott Aleksandar Vucic utalva arra, hogy Horvátország kétnapos ünnepléssel emlékezik a húsz évvel ezelőtt történtekre, hiszen Zágráb a horvát (honvédő) háború legnagyobb sikerének tartja a Vihar hadműveletet.

A délszláv háború idején végrehajtott, húsz évvel ezelőtti katonai akció során a horvát hadsereg négy nap alatt (augusztus 4. és 7. között) ellenőrzése alá vonta a négy évvel korábban elvesztett horvátországi szakadár szerb területek java részét. A hadműveletekben saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre teszik. Ezen kívül mintegy 200-250 ezren hagyták el otthonaikat. Körülbelül kétezer embert azóta is eltűntként tartanak nyilván.

A megemlékezést azon a Bosznia-Hercegovinát Szerbiával összekötő hídon rendezték, amelyen keresztül a Horvátországból elüldözött szerbek húsz évvel ezelőtt Szerbiába menekültek. A hídról a szerb kormányfő és a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik koszorút dobott a folyóba az áldozatok és a menekültek emlékére.