A délszláv háború idején végrehajtott művelet során a horvát hadsereg négy nap alatt (1995. augusztus 4. és 7. között) ellenőrzése alá vonta a négy évvel korábban elvesztett horvátországi szakadár szerb területek java részét. A hadműveletekben saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre teszik. Ezen kívül mintegy 200-250 ezren hagyták el otthonaikat.

A Vihar hadművelet évfordulója minden évben feszültséget okoz Belgrád és Zágráb között, mert Szerbia gyásznapként tekint a hadművelet kezdetének napjára, Horvátország viszont a horvát (honvédő) háború legnagyobb sikerének tartja az akciót.

Aleksandar Vucic szerb kormányfő néhány napja kijelentette: azért van szükség arra, hogy augusztus 5-ét gyásznappá nyilvánítsák, mert a Vihar hadművelet "a második világháború után elkövetett legnagyobb etnikai tisztogatás" volt.

Aleksandar Vulin szerb szociális- és veteránügyi miniszter - aki egyben a megemlékezéseket szervező bizottság elnöke is - hétfőn a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) kijelentette, hogy Belgrádnak kötelessége elkészíteni a húsz évvel ezelőtt eltűntek és meggyilkoltak jegyzékét, amely a becslések szerint mintegy kétezer nevet tartalmaz majd.

A szervezőbizottság az idén augusztus 4-ét emléknapként, 5-ét pedig gyásznapként nevezte meg, és a tervek szerint a közeljövőben kezdeményezni fognak egy törvénymódosítást is, amely hivatalossá tenné a gyásznapot.

A tárcavezető ugyanakkor a szerb diplomácia sikerének nevezte, hogy a NATO-tagországok visszaléptek attól, hogy részt vegyenek a zágrábi katonai parádén, amelyet a Vihar hadművelet horvát sikereire emlékezve szerveznek. Korábban Ivica Dacic szerb külügyminiszter kijelentette, hogy amelyik ország katonákat küld a parádéra, az ezzel a lépéssel megsérti Szerbiát.

A szerb menekültügyi bizottság hétfői közleményében ismertette, hogy a délszláv háború 1991-es kitörése óta Szerbiában 610 ezren kértek menedékjogot, közülük több mint 35 ezren még mindig menekültstátussal rendelkeznek, legtöbbjük - majdnem 26 ezer ember - Horvátországból származik.

Zágráb és Belgrád viszonyát az utóbbi két évtizedben jelentősen meghatározták a hágai Nemzetközi Törvényszék és a Nemzetközi Bíróság perei. A Vihar hadművelet egyik fő irányítója a hazájában nemzeti hősként tisztelt Ante Gotovina tábornok volt, akit a katonái által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával a hágai Nemzetközi Törvényszék elé állítottak. A tábornokot első fokon 24 év szabadságvesztésre ítélték, de 2012 novemberében másodfokon felmentették. A Nemzetközi Bíróság pedig az idén utasította el Horvátország keresetét és Szerbia ellenkeresetét is arra vonatkozóan, hogy a másik fél népirtást követett el a horvát területeken 1991 és 1995 között.