Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Az amerikai haditengerészet sikeres rakétakísérletet hajtott végre

Sikeres kísérletet hajtott végre az amerikai haditengerészet egy légvédelmi rakétával, amely egyaránt képes repülőgépek, illetve ballisztikus rakéták megsemmisítésére - közölte hétfőn az amerikai haderő.

A John Paul Jones romboló a Hawaii-szigetek közelében az elmúlt héten tesztek sorozatát végezte ezzel a technológiával. A gyártó cég, a Raytheon Missile Systems egyik szóvivője szerint a tesztek során az SM-6 rakéta egy módosított változatát használták. Július 28-án a hajóról egy ballisztikus rakéta ellen indították az SM-6-os új változatát, július 31-én és augusztus 1-én pedig két különböző típusú robotrepülőgép ellen vetették be a légvédelmi fegyvert.

Az SM-6 eredeti verziója már hadrendben áll az amerikai haditengerészetnél: ezzel repülőgépeket, helikoptereket és robotrepülőgépeket tudnak eltalálni. Az újabb változat viszont a ballisztikus rakéták ellen is használható, amikor azok - repülésük utolsó másodperceiben - már a célpontjuk közelébe értek.

A Raytheon szerint az új, korszerűsített rakéta a jövő évben állhat hadrendbe.

Az amerikai haditengerészetnek már van egy ballisztikus rakéták ellen bevethető légvédelmi eszköze: az SM-3, amellyel a röppálya középső szakaszán lehet megtámadni az érkező rakétákat. Az SM-6-os korszerűsített változata ezt egészíti majd ki: azon érkező rakéták ellen használható, amelyek túlélték az SM-3-asok támadását.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×