Infostart.hu
eur:
387.55
usd:
329.05
bux:
0
2025. december 26. péntek István

A japán kormány után is kémkedett az NSA

A tokiói kormány és a japán gazdaság szereplői után is kémkedett az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - derült ki a WikiLeaks kiszivárogtató portál által pénteken nyilvánosságra hozott újabb dokumentumokból.

A honlapra feltöltött dokumentumok tanúsága szerint az NSA legalább harmincöt japán célpontot figyelt meg. A lista szerint az ügynökség a tokiói kabinetiroda, a japán központi bank, a kereskedelmi és a pénzügyi tárca, valamint a Mitsubishi és a Mitsui vállalat több munkatársának telefonbeszélgetéseit hallgatta le. Abe Sindzó japán kormányfő neve nem szerepel ezen a listán.

A tényfeltáró portálon egyebek mellett közzétettek öt, az NSA által szigorúan titkosnak minősített jelentést. A 2007 és 2009 között keletkezett iratok titkosszolgálati információkat tartalmaznak a japán kormány álláspontjáról bizonyos kereskedelmi kérdéseket illetően.

A WikiLeaks által most kiszivárogtatott akták hitelességét egyelőre nem erősítették meg.

A tokiói külügyminisztérium sajtótitkára azt mondta, hogy Japán és az Egyesült Államok tárgyalnak az NSA "információgyűjtésének" kérdéséről, további részleteket azonban nem árult el. "Japán továbbra is mindent meg fog tenni az információi védelme érdekében" - tette hozzá Kavamura Jaszuhisza.

Az Egyesült Államok japán nagykövetsége mindössze annyit közölt, hogy tudomása van az újabb jelentésekről.

Kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva a nemzetközi média korábban arról számolt be, hogy az ügynökség többek között Németország, Franciaország és Brazília ellen is kémkedett.

A WikiLeaks azáltal vált világszerte közismertté, hogy leközölt több mint 700 ezer titkos amerikai katonai és kormányzati iratot, amelyet egy Irakban szolgáló amerikai katona, Bradley Manning szolgáltatott ki a számára. Manninget 2013 augusztusában 35 évre ítélte egy katonai bíróság. A titkos dokumentumok nyilvánosságra hozatala volt az egyik legnagyobb mértékű kiszivárogtatás az Egyesült Államok történetében.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×