Infostart.hu
eur:
386.62
usd:
328.5
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Az afganisztáni tálibok is megerősítették Omár molla halálhírét

Az afganisztáni tálibok is megerősítették csütörtök délután az iszlamista mozgalmat megalapító és vezető Omár molla haláláról szóló híreket.

"Az Iszlám Emirátus (a tálibok így nevezik magukat) és Omár molla családja bejelenti a tálib mozgalom alapítójának és vezetőjének halálhírét" - írták a lázadók által kiadott közleményben az AFP francia hírügynökség információi szerint.

A mozgalomalapító családja később közleményt juttatott el az AP amerikai hírszolgálathoz. Ebben megbocsátásra kérték az afgánokat és a muszlimokat "bármely hibáért", amit Omár molla a szervezet vezetőjeként elkövetett.

Egy név nélkül nyilatkozó tálib illetékes tájékoztatása szerint a molla betegségben halt meg, azt azonban nem árulta el, hogy mikor és hol következett be a halála.

Az afgán kormány szerdán hivatalosan is megerősítette a lázadóvezér haláláról szóló híreket, miután az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió arról számolt be, hogy Omár molla még 2013-ban meghalt. A hivatalos közlések szerint a tálib vezető a pakisztáni Karacsiban halt meg, egy kórházban.

"A kvettai súra (a Pakisztánban székelő héttagú tálib törzsi tanács) egyhangúlag Manszúr mollát választotta meg a tálib mozgalom új emírjének" - közölte a csütörtökre virradóra megtartott tálib tanácskozás egyik magas rangú résztvevője. Az utóbbi három évben Manszúr Omár molla helyetteseként szolgált.

Az új vezér helyettesének Sziradzsuddin Hakkánit választották, akinek az amerikai kormány tízmillió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. A férfi az apja által alapított, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel szövetséges Hakkáni-hálózat vezetője.

Elemzők szerint a pakisztáni hatóságokkal szoros kapcsolatban álló Manszúr megválasztása tovább mélyítheti a mozgalmon belüli frakciók közti törésvonalakat.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×