Az áthidaló kölcsönre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország egy törlesztőrészlettel már késedelembe esett a Nemzetközi Valutaalap felé, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások. Dijsselbloem megjegyezte, hogy nagyon összetett a kérdés, és nem lesz könnyű megoldani, de további részleteket nem mondott.

Dijsselbloem a harmadik mentőcsomaggal kapcsolatban megjegyezte: valószínűbbnek tartja, hogy az egyeztetések inkább négy, és nem két hétig fognak tartani.

"Lehet, hogy egyesek ezt is túl derűlátónak neveznék" - tette hozzá a holland politikus.

A Görögországról folytatott hétfői vita ennek ellenére a holland pénzügyminiszter szerint viszonylag rövid volt, inkább procedurális és nem tartalmi kérdésekről esett szó.

Dijsselbloem ezt követően kifejtette, hogy az elmúlt hónapokban és hetekben a bizalom megrendülése okozta a legnagyobb problémát, amelyet most újra kell építeni. A politikus közölte, hogy mindig is az volt a cél, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon, de úgy, hogy ez mind Athén, mind az Eurócsoport számára hitelesen történjen, helyreálljon Görögország pénzügyi függetlensége, gazdasági növekedése, megmaradjon a pénzügyi stabilitás.

"Ez egy szabályokon nyugvó monetáris unió, amely erőteljes elkötelezettséget igényel. Ezt is próbára tették az elmúlt időszakban" - vélekedett Jeroen Dijsselbloem.

A holland politikus a trojkának a válságkezelésben betöltött szerepéről is beszélt. Elmondta: tisztában van azzal, hogy az intézményi hármast sok bírálat érte, mert egyesek szerint átveszi az irányítást, és beavatkozik belső ügyekbe.

"Annak nincs sok értelme, hogy úgy adjunk kölcsön pénzt, hogy az alapvető problémákat nem orvosoljuk" - húzta alá Dijsselboem, aki szerint nem az irányítás átvételéről van szó, hanem partnerségről, amelynek a célja az, hogy Görögország ne kerüljön végleges függőségbe az egymást követő mentőcsomagoktól.

Klaus Regling, az eurózóna mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus vezérigazgatója, amelytől Görögország harmadik mentőcsomagját várja, szintén elmondta: finanszírozást csak feltételekkel párosítva lehet biztosítani, ez több évtizedes gyakorlat. A német bankár tudatta: természetes, hogy a válság kellős közepén kilátástalannak látszik a helyzet, de a kellő intézkedések meghozatalát követő egy-két éven belül feltűnik a fény az alagút végén.

Regling szerint nem lehet azzal vádolni az alapot és az eurózónát, hogy ne lenne szolidáris Görögországgal. Az alap és elődje olyan kedvezményes feltételekkel biztosít finanszírozást Athénnak, hogy ezek révén Görögország GDP-jének 4 százalékát, 8 milliárd eurót spórol meg minden évben, ennyivel lenne drágább a piaci finanszírozás.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja a felelősség és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, és kiemelte: mélyreható átalakításokra van szükség Görögországban. Elmondta azt is: a bizottság célja az eurózóna egységének és a tagság visszafordíthatatlanságának megőrzése volt.

A francia politikus arra is kitért, hogy a bizottság kész segíteni Athénnak, hogy szerdáig megfelelő módon sikerüljön elfogadni a szükséges intézkedéseket.

"Mától kezdve mindenki a bizalom helyreállításán dolgozik, a sikert pedig majd az eredmények alapján kell megítélni" - húzta alá Pierre Moscovici.