A londoni gazdasági napilap szerint a görög kormány olyan közel jutott ahhoz, hogy hátralékba - vagyis technikailag törlesztési csődbe - kerüljön az IMF-hitel esedékes részével, hogy Ciprasz személyesen írt Lagarde-nak, közölve az IMF vezetőjével, hogy Görögország nem tud fizetni, ha az euróövezeti jegybank (EKB) nem oldja fel azonnal a rövid futamidejű görög adósságpapírok kibocsátására bevezetett korlátozást.

Az EKB a jelenlegi pénzügyi segélyprogram meghosszabbításának fejében már korábban megtiltotta a görög bankoknak további rövid lejáratú görög állampapírok vásárlását. A görög kormány így nagyon nehezen tudja kincstárjegyek kibocsátásával fedezni sürgős készpénzigényeit, mivel ezeket az adósságpapírokat gyakorlatilag már csak a görög bankok vásárolták.

A valutaalapnak járó törlesztési hányadot Athén végül egy ritkán használt "vészhelyzeti IMF-számla" aktiválásával fizette ki, vagyis gyakorlatilag az IMF-től vett fel kölcsönt ahhoz, hogy az IMF-nek fizetni tudjon - írta a Financial Times.

A brit lap szerint az ügy felveti azt a kérdést, hogy Görögország milyen közel járhat a csődhöz. Az IMF-nek a jövő hónapban további 1,5 milliárd euró adósságrészt kell törleszteni, miközben a görög kormánynak már a bérek és a nyugdíjak folyósításához szükséges összegek előteremtése is nehézséget okoz - áll a Financial Times írásában.

A lap bennfentes forrásai szerint az IMF igazgatótanácsának zárt ajtók mögött tartott múlt heti ülésén Poul Thomsen, a valutaalap európai osztályának igazgatója figyelmeztette a testületet: a görög gazdasági reformcsomagról folyó tárgyalások olyan mértékben eredménytelenek, hogy az IMF esetleg kénytelen lesz visszatartani a jelenlegi görög pénzügyi segélyprogram 7,2 milliárd eurós következő juttatásából a valutaalapra jutó 3,6 milliárd euró folyósítását.

"Nagyon messze vagyunk egy olyan (megoldástól), amelyet az IMF saját szabályainak alapvető megsértése nélkül támogatni tudna" - mondta a Financial Timesnak egy IMF-illetékes.

Londoni pénzügyi elemzők szerint ha Görögország törlesztési csődbe kerül, azzal euróövezeti tagságának is vége.

A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - főközgazdásza, Jörg Krämer hétfőn Londonban ismertetett helyzetértékelésében kifejtette, hogy ha beáll a szuverén törlesztésképtelenség, annak automatikusan azt kell maga után vonnia, hogy Görögország távozik az euróövezetből, mivel az államkötvények és a görög bankoknak a kormánnyal szembeni egyéb követelései is elértéktelenednek. A görög jegybank ugyanakkor - az euróövezeti jegybankrendszer tagjaként - fizetésképtelen bankoknak nem nyújthat pótlólagos likviditást az EKB vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA), így a görög bankrendszer elesne az eurójegybank likviditásforrásaitól. A Commerzbank főközgazdásza szerint ez gyakorlatilag azzal érne fel, hogy Görögországot kizárják a valutaunióból, legalábbis ha érvényesül "a gazdasági józan ész".

A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő, amely nemrégiben - egyebek mellett a görög euróövezeti tagság megszűnésének lehetőségére is hivatkozva - leminősítette Görögország addig is mélyen spekulatív adósosztályzatát, a lehetséges görög fejleményekről összeállított részletes helyzetértékelésében hangsúlyozta: az euróövezetet a tagság visszafordíthatatlanságának vélelmére alapozva alkották meg, és az e visszafordíthatatlanságba vetett hit az egész rendszer legfőbb erőssége. Éppen ezért Görögország távozása esetén a legnagyobb veszélyt a bizalmi sokk okozná, amely felforduláshoz vezethet az euróövezeti államkötvény-piacokon.

Ha egy ország kilépne az euróövezetből, az megmutatná, hogy a valutaunión belüli széttartó költségvetési és gazdasági folyamatokra nem a hazai költségvetési és gazdaságpolitika módosítása az egyetlen lehetséges válasz. Egy ilyen fejlemény bizonyítaná, hogy a súlyos mértékű, kíméletlenül betartatott, fájdalmas vagy éppen a "páciens" számára elfogadhatatlan belső kiigazítási folyamatnak van alternatívája - állt a Moody's londoni elemzésében.

Ezt a befektetők is tudnák, és a bajban lévő többi euróövezeti gazdaságban ez megnövelné a tőkekivonás és a hazai befektetési eszközök, köztük az állampapírok piacán jelentkező eladási nyomás kockázatát.

A szélesedő befektetői kockázatkerülés növelné annak a rizikóját is, hogy a nagy adósságteherrel küszködő euróövezeti szuverén adósok elveszítik tőkepiaci hozzáférésüket - hangsúlyozták a Moody's londoni elemzői.